Nagyon lassan nyílik Európa
Németországban ma engedélyek vagy kétoldalú megállapodások alapján vállalhatnak munkát az új EU-tagállamok polgárai. A tíz új országból százezren tb-fizetésre kötelezett munkahelyeken, továbbá 300 ezren főként a vendéglátás és a mezőgazdaság területén szezonális munkavállalóként, míg 23 ezren vállalkozási szerződés (Werkvertrag) alapján dolgoznak Németországban.
Magyarországról 11 300 munkavállaló dolgozik tb-fizetésre kötelezett munkahelyen, háromezren szezonális munkát látnak el, míg a vállalkozási szerződéssel dolgozók száma kétezer. Ez utóbbi kategóriában a magyarok nem töltik ki a számukra meghatározott keretet – emelte ki egy tegnapi sajtóreggelin a német nagykövetség gazdasági tanácsosa. Uwe Heye elmondta: az új tagállamok polgárai közül a lengyelek után a magyarok dolgoznak a legnagyobb számban Németországban. Más tagországokban kisebb a magyarok aktivitása, viszont a lengyelek mindenütt messze lekörözik a többi új tagországot.
A munkaerő-piaci korlátozások a ma kezdődő EU-csúcson is szóba kerülnek, és a magyar kormány arra törekszik, hogy minél több tagországnál minél nagyobb nyitást érjen el. Azt azonban nem szeretnénk, ha néhány olyan szakmát „mazsoláznának ki” a régi tagországok (például az orvosokat), ahol a szakemberek tömeges kiáramlása idehaza gondokat okozna – emelte ki kedden egy szakmai fórumon Simonyi Ágnes, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Előrelépésnek azt tekintenénk, ha legalább egyes nagyobb ágazatokban, például a vendéglátásban szabaddá válna a munkavállalás – tette hozzá. Ebben a kérdésben egyelőre nehéz tisztán látni, hiszen a szektoronként fokozatos nyitást tervező tagállamok mindeddig nem ismertették részletes elképzeléseiket. Legalább négy ország ilyen megoldást fontolgat; teljes liberalizációt mindössze Spanyolország, Portugália és Finnország ígér.
>> Belgium: csak fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát; a pontos menetrendet még nem közölték
>> Dánia: valószínűleg csak egyes ágazatokban könnyíti a munkavállalást
>> Finnország: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Franciaország: csak fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát; a pontos menetrendet még nem közölték
>> Görögország: március 31-én egyeztet az ügyről a magyar és a görög kormány; elképzelhető, hogy Athén megnyitja munkaerőpiacát, ám az érdeklődés a magyarok részéről olyan csekély (tavaly 27 munkavállalási engedélyt adtak ki honfitársainknak), hogy ennek aligha lesz komoly hatása
>> Hollandia: a kormány még nem döntött, de ha fel is oldja a jelenlegi korlátozásokat, valószínűleg akkor is csak fokozatosan, ágazatonként
>> Írország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak
>> Luxemburg: még nem döntött
>> Nagy-Britannia: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak
>> Németország: még legalább három évig fenntartja a korlátozásokat, így a kelet-közép-európaiak csak engedéllyel vagy a kétoldalú egyezményekben rögzített kvóták erejéig vállalhatnak munkát (Magyarország esetében vállalkozási szerződés alapján 3801 fő, továbbá 2000 gyakornok)
>> Olaszország: az új tagok 75 ezer fős munkavállalói kvótáját (amelynek tavaly alig kétharmadát használták ki) májustól 170 ezer fősre emeli
>> Portugália: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Spanyolország: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Svédország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak
>> Belgium: csak fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát; a pontos menetrendet még nem közölték
>> Dánia: valószínűleg csak egyes ágazatokban könnyíti a munkavállalást
>> Finnország: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Franciaország: csak fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát; a pontos menetrendet még nem közölték
>> Görögország: március 31-én egyeztet az ügyről a magyar és a görög kormány; elképzelhető, hogy Athén megnyitja munkaerőpiacát, ám az érdeklődés a magyarok részéről olyan csekély (tavaly 27 munkavállalási engedélyt adtak ki honfitársainknak), hogy ennek aligha lesz komoly hatása
>> Hollandia: a kormány még nem döntött, de ha fel is oldja a jelenlegi korlátozásokat, valószínűleg akkor is csak fokozatosan, ágazatonként
>> Írország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak
>> Luxemburg: még nem döntött
>> Nagy-Britannia: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak
>> Németország: még legalább három évig fenntartja a korlátozásokat, így a kelet-közép-európaiak csak engedéllyel vagy a kétoldalú egyezményekben rögzített kvóták erejéig vállalhatnak munkát (Magyarország esetében vállalkozási szerződés alapján 3801 fő, továbbá 2000 gyakornok)
>> Olaszország: az új tagok 75 ezer fős munkavállalói kvótáját (amelynek tavaly alig kétharmadát használták ki) májustól 170 ezer fősre emeli
>> Portugália: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Spanyolország: májustól szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára
>> Svédország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak-->
