Nehezen halad a kínai nyitás
Amennyiben a kormány nem lassítja le a piaci reformokat, és nem szentel nagyobb figyelmet a társadalmi problémáknak, a szegények és gazdagok között tátongó szakadék szűkítésének, Kína színt válthat – figyelmeztet Liu Kuo-kuang, egy nyugdíjba vonult, de most ismét reflektorfénybe lépő marxista közgazdász, a kommunista párt vezető szerepének lehetséges meggyengülésére utalva. A kormány már számos gazdasági terület felett elvesztette az uralmát, és most az állami vállalatokat is el akarják adni a külföldi befektetőknek – foglalta össze a problémát egy ellenreformer szakértő, emlékeztetve a nemrégiben meghirdetett nagyszabású privatizációra. A sanghaji gazdasági tévéműsort vezető sztárközgazdász, Lang Hszien-ping már egyenesen az állami javak orosz típusú kizsákmányolásához hasonlítja a Hu Csin-tao államfő által meghirdetett privatizációt – írja a Financial Times.
Míg a marxisták a piacgazdaságot és a magánvagyon démonát teszik felelőssé a szociális és gazdasági problémákért, addig sok szakértő szerint a reformellenesség valójában éppen az állam gazdaságirányító szerepéből való kiábrándultsággal magyarázható. Számos kulcsfontosságú szektor még mindig állami kézben van, de működésük korántsem kielégítő. Jaseng Huang, az amerikai MIT közgazdaságtan-tanára példaként az oktatást és az egészségügyet hozza fel. A két szektorban megfékezhetetlen infláció uralkodik, ám a magáncégek megjelenése ezeken a területeken kizárt.
Bár a nyitás jelei megmutatkoznak a gazdaság legtöbb területén, a központi vezetés még mindig ragaszkodik monopolhelyzetéhez néhány szektorban, és mindent elkövet egyeduralmának megőrzése érdekében. A reformok hiányát jelzi az is, hogy az állami cégek vezetői elsősorban nem vállalatuk, hanem az állam érdekekeit képviselik. A távközlési vállalatok felső vezetői például az információs minisztériumot, az iparágat felügyelő szervet tekintik mindenek felett állónak. A vállalkozói rétegnek el kell viselnie a megbélyegzést, hiszen vagy az állami vállalatok kitartottjaiként vagy a multinacionális vállalatok szolgájaként vannak nyilvántartva – véli Jünnan Hung-vine, egy magánvállalkozás elnöke. Ugyanakkor kedvező jelek is mutatkoznak – mondja el Nicholas Lardy, a washingtoni nemzetközi közgazdasági intézet szakértője. A jüan árfolyama és a kamatlábak liberalizációja lehetővé teszi, hogy a bankok kedvezőbb feltételekkel nyújtsanak vállalkozói hiteleket.
Általános egyetértés a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés területén mutatkozik: a kormány életre hívta az Új szocialista vidék elnevezésű programot, amelynek célja a vidéki élet javítása különböző támogatások és adókedvezmények, valamint az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése által. A kormány azonban még mindig nem járult hozzá, hogy a vidéki lakosok eladhassák földjüket, és elköltözhessenek a városokba. Becslések szerint a vidéki ingatlanok 10, sőt egyes ingatlanszakértők szerint mindössze 2 százalékát érik a városiaknak. Így ha megszűnne a röghöz kötöttség, több száz millió nincstelen áraszthatná el a városokat. (VG)
