Német tartományi választások
Három német szövetségi tartományban tartanak vasárnap helyi parlamenti választásokat. A volt nyugatnémet Baden-Württemberg és Rajna-Pfalz, valamint az egykori NDK-s Szász-Anhalt helyzetében, gazdasági körülményeiben, politikai kultúrájában csak az elnevezésbe foglalt kötőjel képviseli az azonosságot – amint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi.
A francia határon fekvő nyugati Baden-Württemberg (a Duna forrásvidékének hazája) Németország egyik gazdaságilag legerősebb tartománya, a teljesítményt illetően Ausztriával, Svájccal, Svédországgal vetekszik. A nyolcvanas évek óta szükségszerű és jelentős szerkezetátalakításon esett keresztül – ez északi szomszédjára, Rajna-Pfalzra éppúgy igaz, mint egy évtizedes késéssel Szász-Anhalt tartományra. Baden-Württembergben megszűnt a lemezjátszó- és televízió-összeszerelés, s hiába keresnénk az óragyártás nyomait. A munkavállalók többsége a turizmusban és az egészségiparban dolgozik, a helyi GDP 60 százalékát a szolgáltatások adják. De felfutott a mikroelektronika, a szoftvergyártás, a biotechnológiai kutatás. Az élenjáró iparágak meghonosodásának köszönhetően biztosra vehető, hogy a tartomány még néhány cikluson keresztül a legalacsonyabb munkanélküliségű tartományok közé tartozik.
Baden-Württemberg az egyetlen német tartomány, ahol több gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Árnyoldalnak tekinthetők viszont a gyermekintézmények hiányosságai: kevés az óvodai férőhely, ritkák a napközis iskolák, elmaradottnak számít a szakképzés. És bármilyen meglepő: kifejezetten kívánnivalót hagy maga után a közlekedési infrastruktúra.
Rajna-Pfalz a rossz nyelvek szerint a második világháború utáni francia katonai hatóságnak köszönheti mesterséges tartományi létét: a határképzés ugyanis elszakította természetes gazdasági kötelékeit a Saar-vidéktől és az északi Rajna-völgytől. A művi keletkezés következményeit a tartomány mind a mai napig érzi: külső segélyekre, pénzinjekciókra van utalva, s egyik szerkezetátalakítástól a másikig él. Az Európai Unió a 2000–2006-os költségvetési időszakban 380 millió eurót juttatott ezekre a célokra, míg a tartományi alapok újraelosztása révén Rajna-Pfalz csak 2005-ben 603 millió euróhoz jutott. Az alapok megcsapolása miatt eleinte úgynevezett „kis háború” alakult ki egyrészt a Saar-vidékkel, másrészt Hessennel, utóbb azonban győzött a józan ész, és a „ki kiből él” számolgatása helyett előtérbe került a gazdasági együttműködés. A Hunsrück-hegységben fekvő Hahn repülőterét a túlterhelt hesseni Frankfurt légikikötőjének leágazásaként alakították át, az eredeti katonai cél helyét polgári felhasználás vette át. Időközben Hahn az ország tizedik legnagyobb repülőterévé fejlődött, s a betelepült szolgáltatások csak a Saar-vidékről harmincezer ingázó foglalkoztatottat vonzanak oda. A reptér átalakulása egyben a konverzióra is jó példa. Az 1992-ben indított program keretében 616 katonai létesítményt alakítottak polgárivá, százezer munkahelyet szüntettek meg, de nyolcezerrel többet hoztak létre.
A Magdeburg székhelyű Szász-Anhalt tartomány legfőbb problémája a drasztikus népességfogyás. A térség ugyanúgy nyersanyagszegény, mint Rajna-Pfalz, de egyelőre a mezőgazdaságból sem tudott jelentős hasznot húzni, arról nem is beszélve, hogy borai sem a leghíresebbek. A térségnek a hatvanas években még 3,3 millió lakosa volt, de 2010-re már csak kétmillió körüli lesz. A tartomány első tíz éve az NDK-s múlt levetkőzésével, az NSZK-hoz való alkalmazkodással telt el. Át kellett alakítani a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, az iskolaügyet. Gazdaságilag eurómilliárdos költségekkel sikerült ugyanakkor úgy átszervezni a hagyományos gyógyszer- és vegyipart, hogy ezek ma a legmodernebbek közé tartoznak, s meghonosodott a tartományban a szolárium- és a szélerőműalkatrész-gyártás is. Az utóbbi években csillapodtak az ideológiai és politikai viták, a hangsúly a gazdasági teljesítmény javítására terelődött. (VG)
