Regionális operatív programok: Észak-Alföld
Az Európai Bizottság a kormány javaslatára elfogadta, hogy a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakra önálló regionális operatív programot (rop) készítsen mind a hét magyarországi régió. Ezúttal Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) programját mutatjuk be, Debreczeni Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója segítségével.
A régió stratégiai programjának megvalósítása négy pillérre épül: az EU kutatás-fejlesztési, nem jelentéktelen forráslehetőséget jelentő 7. keretprogramjára, a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési tervre, az ágazati operatív programokra és a regionális operatív programra – szögezte le elöljáróban Debreczeni Ferenc. Elmondta, hogy a régióra jutó forrásokat tekintve nem a regionális operatív program kerete lesz a legnagyobb.
Észak-Alföld adja az ország mezőgazdasági területének 21,9 százalékát, így agrár- és vidékfejlesztésre mintegy félmilliárd euróval kalkulálnak 2007 és 2013 között. Egyelőre tartanak a vitától sem mentes megbeszélések az illetékes tárcával, a régió több pénzt szeretne kapni vidékfejlesztésre. Észak-Alföld több nagyprojektben – a Budapest–Záhony vasútvonal korszerűsítésében, a régió ivóvízellátásának európai szintű biztosításában, autópálya-építésben és Nyíregyháza szennyvízkezelési beruházásában – is érdekelt. Ezek alapján egymilliárd euróval számolnak a Magyarország rendelkezésére álló 7,5 milliárdos kohéziós alapból. A strukturális alapokból az Európai Bizottság 3,008 milliárd eurót irányzott elő Észak-Alföldnek, ebből egymilliárdot ütemeztek a regionális program fejlesztési projektjeire.
A program, amely várhatóan március 31-én kerül a regionális fejlesztési tanács elé, összesen 40 ágazati és regionális intézkedést irányoz elő. Az alapvető törekvés az, hogy minden fejlesztéshez hozzárendeljék a becsült forrást, és a hátrányos helyzetű területeknek is jusson elég pénz, mégpedig rögzített arányban.
Hogy mire összpontosítanak a régióban? Mindenekelőtt a versenyképesség erősítésére, a kis- és középvállalkozások szerveződésére, beszállítói szerepük növelésére, az üzleti környezet javítására. Előnyt élveznek a hozzáadott értéket termelő beruházások, az egyetemi tudáscentrumok és az innovációs fejlesztések. Ugyancsak fontos a turizmus, amely szintén hajtómotorja lehet a régió felzárkózásának. Nagy hangsúlyt kap a városhálózat funkcionális fejlesztése: a régió 389 települése közül 63 kapta meg a városminősítést, ám a közszolgáltatásokat (oktatást, egészségügyet, szociális ellátást) tekintve ezeket is meg kell erősíteni, azért is, hogy a körülöttük lévő hátrányos térségek is fejlődjenek. S végül, kiemelt feladat a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés növelése. Az észak-alföldi foglalkoztatási ráta alacsony, 45 százalékos, szemben az országos 50,5 százalékos mutatóval, amely szintén nem magas.
Emellett több speciális (komplex) programja is van a régiónak. Ebbe a körbe tartozik a Tisza és vidéke, Debrecen mint versenyképességi pólus és a kistérségek fejlesztése is, akár saját komplex programok révén.
Magáról a teljes régiós programról április közepétől május közepéig tervezik a társadalmi, szakmai és ágazati egyeztetést. Fontos a ma még vitatott kérdések tisztázása, az esetleges bizonytalanságok eloszlatása – érvelt Debreczeni Ferenc. Szerinte a választások után mindenképpen színt kell vallani, hogy akar-e érdemi decentralizációt az ország. Ha igen, ennek kell alárendelni az operatív programok struktúráját. A programról, a forrásfelhasználásról helyben kell dönteni, és ott kell ellátni a monitoringfeladatokat, csakis az erős régió biztosíthatja az érdekérvényesítést az érintett megyék és kistérségek számára, nemcsak a regionális, hanem az ágazati programok esetében is.
