Tisztázódik az egészségügy jövője
Kevés a valószínűsége, hogy a választásokig hátralévő egy hónapban vadonatúj elemek kerülnek a parlamenti pártok egészségügyi programjába. A terveket készítő szakemberek ugyanis évtizedek óta ugyanazok, sok tekintetben hasonló elgondolásaikat leginkább a mindenkori politika szabta át. A választásokra készülő pártok egyetértenek a biztosítás és az intézményrendszer változtatásában, konszolidálni kívánják az egészségügyet.
A szabad demokraták kivételével valamennyien elkötelezték magukat a szolidaritás elvén működő, kötelező és egységes egészségbiztosítás fenntartása és az erre épülő kiegészítő biztosítások mellett. Az SZDSZ több új közbiztosítót versenyeztetne, közülük választhatnának a járulékfizetők. Az MSZP kétpillérű egészségügyi szolgáltatási csomagot dolgoz ki. Az alapcsomagba tartozna a közegészségügy, a járványügy, a mentés és a sürgősségi ellátás. A második, kötelező pillérre épülő csomagban a tb által jelenleg is nyújtott szolgáltatások lennének. Az MDF a nemzeti kockázatközösség mellett voksol, ám szerintük erősíteni kell az egyének felelősségét egészségük védelmében, ezért nem tartják kizártnak az ezt elősegítő vizitdíj bevezetését sem. A Fidesz szerint az egészségügyi ellátórendszer működtetése állami feladat, ezért megfontolandó, hogy a kórházak elkerüljenek az önkormányzatoktól.
A forrásbevonás minden pártnál prioritás, a magántőke kezelésének technikájában van eltérés. A nagyobbik ellenzéki párt a négy évvel ezelőtt meghirdetett 607 milliárdos konszolidációs programot „leporolná” – ezzel egyébként az MSZP is egyetértett –, ezzel lehetővé válna, hogy a biztosítótól kapott működési költségek fedezzék az amortizációt. Valamennyi párt szerint szükség van a magántőke bevonására, ám a Fidesz az intézményeket állami kézben tartaná, egészségügyi vagyonkezelőt hozna létre. Az MDF a magánosítást jó eszköznek tartja a szolgáltatások színvonalának növelésében, ezt igazolja az alapellátás és a gyógyszertárak privatizációja. Az egészségügyi dolgozók tulajdonossá válását – az MSZP-hez hasonlóan – kiterjesztené a szakrendelőkre is. A szocialisták a költségvetési és az uniós források mellett számolnak a működő tőke bevonásával is; szerintük nem az a kérdés, milyen tulajdonban van a kórház, hanem hogy milyen szolgáltatást nyújt. Ezzel a Fidesz nem ért egyet, szakértőik bizonyos esetekben a működtetésbe beengednék a magántőkét. Az SZDSZ támogatja a magántőke bevonását annak érdekében, hogy európai színvonalú legyen a hazai egészségügyi ellátás. A kiszámítható bevételek érdekében mindannyian módosítanák a gyógyítóintézmények finanszírozását. A Fidesz átmenetileg megszüntetné a teljesítmény szerinti elszámolást; ezzel a többiek nem értenek egyet.
vélemény
Székely Krisztina, Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke: „A parlamenti pártok programjából arra lehet következtetni, hogy hosszú távú megállapodásra törekszenek a gyógyszergyártókkal. Így az év végén lejáró megállapodást vélhetően egy újabb követi. A cégek eddig nagy áldozatokat hoztak a tb-gyógyszerkassza kipótlása érdekében, az idén 22,5 milliárdot fizetnek vissza az alapba, ám teherbíró képeségük véges. Látható, hogy preferálják a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) szerek programját, ám tudomásul kell venni, hogy az a lakosság tehernövekedésével jár. Ennek oka, hogy a tb az azonos hatóanyagú szerek közül az olcsóbbhoz szabja a támogatás mértékét. A cégek azt szeretnék, ha az EU-s törzskönyvezéssel párhuzamosan nálunk is megjelennének az új készítmények.”Éger István, A Magyar Orvosi Kamara elnöke: „A jövő kulcskérdése a gazdaság versenyképessége, ehhez egészséges munkaerő, így minőségi egészségügyi ellátás szükséges. Ám a minden bizonnyal bekövetkező pénzügyi szigorítások mellett csak központosítással maradhat működőképes az egészségügy. Ehhez azonban hiteles megbetegedési, halálozási és betegforgalmi adatokra van szükség. A regionalitás az igények megfogalmazásáig játszhat szerepet, a forrásallokációt központilag kell megoldani. A következetes központosítás áttekinthetővé teszi a rendszert, ezzel lehetővé válik a megfelelő logisztika kialakítása és az ágazatban meglévő párhuzamosságok kiküszöbölése. Ezért egyelőre másodlagos a több-biztosítós rendszer vagy a magántőke-bevonás kérdése.”
Éger István, A Magyar Orvosi Kamara elnöke: „A jövő kulcskérdése a gazdaság versenyképessége, ehhez egészséges munkaerő, így minőségi egészségügyi ellátás szükséges. Ám a minden bizonnyal bekövetkező pénzügyi szigorítások mellett csak központosítással maradhat működőképes az egészségügy. Ehhez azonban hiteles megbetegedési, halálozási és betegforgalmi adatokra van szükség. A regionalitás az igények megfogalmazásáig játszhat szerepet, a forrásallokációt központilag kell megoldani. A következetes központosítás áttekinthetővé teszi a rendszert, ezzel lehetővé válik a megfelelő logisztika kialakítása és az ágazatban meglévő párhuzamosságok kiküszöbölése. Ezért egyelőre másodlagos a több-biztosítós rendszer vagy a magántőke-bevonás kérdése.”-->
