Több befektetőt vonzanának

Kedvezőtlen földrajzi fekvése ellenére is komoly befektetők jelentek meg Szeghalmon és a sárréti kistérségben. Hogyan sikerült ezt elérni?

- Szeghalom a Békés megyei vállalkozói övezetben található. Nyolc évvel ezelőtt – az övezet létrehozásakor – a település még igen vonzó volt a befektetők számára, sokan az itt működő nagy- és közepes vállalkozások közül ebben az időszakban jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, több új üzem is épült. Ám az EU-csatlakozást követően a kedvezmények zömét meg kellett szüntetni. Csak a munkahelyteremtő pályázatok elbírálásakor élveznek bizonyos előnyöket az övezetben lévő gazdasági szereplők, de ez a jövőben kevés lesz a beruházási kedv megőrzéséhez, illetve növeléséhez. A vidéki kisvárosok önkormányzatainak túl kicsi és túl szűkös a költségvetésük ahhoz, hogy érdemben ösztönözhetnék a munkahelyteremtést. A maximum, amit nyújthatnak: ingyen ipari területet teljes infrastruktúrával. Ám, ha a befektető azt látja: a rossz utak okozta kedvezőtlen áruszállítási feltételek miatt versenyhátránnyal indul, akkor nem Sárrétet választja.

Szeghalom egy új, korszerű ipari területet létesít a régi mellett. Miért fontos ez?

- Kínálatbővítést jelent a befektetők részére. Bár Észak-Békés továbbra is nehezen megközelíthető térsége az országnak, az úthálózat fejlesztésében részeredményeket sikerült elérnünk. A 4-es főút ma már könnyen elérhető. A Szeghalmot Karcaggal összekötő mellékút új alapot és aszfaltburkolatot kapott. A húsz tonna teherbírású közúti híd kapacitása negyvenre bővült. Sajnos a Körösladányt Gyomaendrőddel összekötő útnak csak egy részét újították fel; a továbbra is rekonstrukcióért kiáltó szakaszon szinte járhatatlan. Pedig a kimenő kamionforgalom zöme ezt használja, mert az M5-ös autópálya – a 44-es főút érintésével – innen érhető el leghamarabb.

Hogyan jellemezné a befektetői érdeklődést a város és a régió iránt?

- Szerencsére az itt működő vállalkozások döntő hányadának konkrét fejlesztési tervei vannak, és újak is érdeklődnek a térség iránt. A kedvezőbb foglalkoztatási mutató eléréséhez a jelenleginél is több cég betelepülésére lenne szükség. A kistérség munkaerő-piaci sajátossága, hogy a mezőgazdaságból a kilencvenes években jelentős számú, alacsonyan képzett munkaerő szabadult fel, őket a képzettebb munkaerőt kereső ipari cégek nem tudták alkalmazni. Átképzésekkel szerettünk volna részükre olyan vállalkozásokat hozni a városba, amelyek a kevésbé kvalifikált munkaerőt keresik, ám ez csak részben sikerült. Néhány külföldi, főleg textilipari cég alkalmazott betanított munkásokat, ám ők a minimálbér emelkedése és az EU-csatlakozás miatt Romániába, illetve Albániába helyezték át tevékenységüket.

Szeghalmon az utóbbi években több milliárd forintos város- és intézményfejlesztéssel összefüggő beruházás valósult meg. Mennyiben változott a település pozíciója?

- Legfontosabb célunk volt a befektetők részére vonzó környezetet kialakítani. Összefogással sok mindent sikerült megvalósítani, de az állam által kezelt közutak fejlesztéséért tovább kell lobbiznunk. A már itt működő vállalkozások sorra jelzik, hogy a rossz utak folyamatosan növelik a költségeiket. A termelőknek többlet-csomagolóanyagot kell használniuk, a szállítmányozók javítási kiadásai emelkednek – hogy csak néhány példát említsek. A megyei fejlesztési tervben a 44-es főút korszerűsítése prioritást kapott, amelyet mi is támogatunk, ám Szeghalomnak és Észak-Békésnek legalább ennyire fontos a 47-es főút Szeged–Debrecen közötti szakaszának fejlesztése, mert gyorsabban lehetne elérni az M3-as autópályát keleti irányban. A kistérség polgármestereivel együtt ezért szorgalmazzuk az M9-es folytatásaként a 47-es út gyorsforgalmúvá feljesztését. Nagyon bízunk abban, hogy elképzelésünk bekerül a 2007–2013-as magyarországi költségvetési tervbe.

De fejlődnek a cégek?

- Fontos, hogy segítsük a már itt lévő nagyvállalkozásokat. Együttműködünk velük, hogy Sárrét minél jobban ki tudja használni a munkahelyteremtést és technológia-korszerűsítést segítő hazai és európai pályázati lehetőségeket. Sok észak-békési vállalkozás nyújtott be munkahelyteremtő beruházáshoz pályázatot Szeghalomból. A városban a Felina teremtett jelentős létszámban új munkahelyeket; a gyártóüzemben és a logisztikai központban ma már ötszáz fő dolgozik. A több mint 300 alkalmazottat foglalkoztató Ikarus-Főnix Kft. új tulajdonoshoz került, munkahelyteremtő pályázati pénzek segítségével az üzem megmenekült a bezárástól, jelenleg 230 fő dolgozik itt. A társaság újabb piacokat talált, így minden remény megvan arra, hogy tovább növekedjen az alkalmazotti létszám. A Henkel folyamatosan bővíti körösladányi gyárát, ahol az elmúlt években megjelentek a gyártáskiegészítő termékeket gyártó befektetők is, javítva a térségben a foglalkoztatást.

Melyek lehetnek az új húzóágazatok?

- Két kitörési pont lehet. Az alapvetően agráradottságok miatt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, kiegészülve az alternatívenergia-előállítással. A termálvízkincs, a Körösök völgye és Sárrét európai viszonylatban is ritkaságszámban menő, egyedi természetvédelmi területei, állatvilága és növényfaunája miatt az idegenforgalom is fontos szerepet játszhat a fejlődésben.

Macsári József

46 éves, Szeghalmon született. Felsőfokú pénzügyi végzettsége van. Több mint tíz évig a helyi fogyasztási szövetkezetnél volt különböző beosztásban, majd a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet központi kirendeltségét vezette. 2002-ben a város polgármesterévé választották. Önkormányzati képviselőként 1998–2002 között a pénzügyi bizottságot vezette. Tagja a megyegyűlésnek, térségi tanácsnok, 2003-tól az Észak-békési Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának elnöke, 2004 ősze óta a Szeghalom Többcélú Társulás elnöke. Jelenleg tagja a Dél-alföldi Regionális Tanácsnak is. Nős, két gyermeke van. Szabad idejét szívesen tölti családjával, szeret olvasni, kertészkedni és kirándulni.