Tovább szigorít a GVH
Már mintegy félmilliárd forint bírságot szabott ki az idén fogyasztói versenyügyekben a GVH versenytanácsa. Ez jóval meghaladja a tavaly összesen kirótt, amúgy rekordnak számító 438 millió forintot.
A Colgate Palmolive Magyarország Kft. 257 millió forintos bírsága az egyik legnagyobb idei összeg, amelyről fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt határozott a versenyhatóság. Azért büntette a céget ilyen szigorúan, mert az televíziós hirdetéseiben azt sugallta, hogy fogkrémei hatásosabbak valamennyi más ilyen terméknél. Az egyik első emlékezetesen magas bírságról tavalyelőtt őszszel döntött a GVH, amikor is az Egis Gyógyszergyárat kötelezte 100 millió forint megfizetésére megtévesztő gyógyszerreklámja miatt, a múlt év végén pedig a Magyar Telekomra rótt ki súlyos, 150 millió forintos bírságot díjcsomagjai jogsértő reklámozása kapcsán.
Mindez egyértelműen jelzi a GVH egy-két éve tapasztalható egyre szigorúbb fellépését. A fogyasztói ügyek sok embert érintenek, és komoly piaczavaró hatásuk lehet, ezért az ilyen magatartások visszaszorítása fontos versenyhatósági feladat. Kétségtelen – uniós elvárásra is –, évekkel ezelőtt főként az antitröszteljárásokra összpontosított a hivatal. Mára az erőfölényes és kartellügyekben jelentős eredményeket ért el. Most a fogyasztói jogsértéseken a sor. A növekvő bírságok alapja a versenyhatóság által képviselni kívánt erőteljesebb fogyasztóvédelmi politika. Ezt szolgálja a hivatal kifejezetten fogyasztóvédelemmel foglalkozó, mintegy másfél éve működő irodája és a fogyasztói ügyekben alkalmazandó bírságkiszabási közlemény, amelyet a közeljövőben hoznak nyilvánosságra. A közlemény alkalmazása során feltételezhetően nemigen lesz majd elnéző a versenyhatóság a fogyasztót megtévesztő esetekben. Azaz tanácsosnak látszik alaposan meggondolni a cégeknek, hogyan reklámozzák termékeiket, miképpen tájékoztassák a fogyasztót. Különösen kemény szankcióra számíthatnak a visszaeső vállalkozások, mivel a jövőben akár dupla versenybírságot is fizethetnek a megismételt jogsértésért.
Az antitrösztügyekben is érzékenyebben érintheti a visszaeső jogsértő cégeket a versenyhatósági döntés. A bírság összege nem csupán a jogsértő vállalkozás, hanem az egész vállalatcsoport előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedhet. A „vállalatcsoport-szemléletet” a GVH a jogsértő magatartás ismétlésénél is érvényesíteni fogja. Így ismétlődő jogsértésnek tekinti azt is, amikor a korábbi megbírságolt magatartást nem az éppen eljárás alá vont cég, hanem a vállalkozáscsoport egy másik tagja tanúsította.
