Továbbra is jönnek az ázsiai befektetők
A napokban várható a dél-koreai Hyundai döntése arról, hova telepíti új, nyolcszázmillió–egymilliárd eurós befektetéssel létesülő autógyárát (a zászló Csehországnak áll); leányvállalata, a Kia Zsolnán 1,1 milliárd eurós beruházás keretében létesít gyárat; az ugyancsak dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár 526 millió eurós zöldmezős beruházása pedig Magyarországon valósul meg. E három példa is mutatja, rendkívül aktívan fedezik fel térségünket a koreai befektetők, akikért egyre éleződik a verseny régiónk országai között. Hasonló trendek figyelhetők meg több más ázsiai ország viszonylatában is.
Ebben a versenyben Magyarország derekasan helytáll: jelenleg ugyanis mintegy 10-12 ázsiai befektetővel kerültek olyan szakaszba a tárgyalások, hogy az elkövetkező három-négy hónapon belül kedvező döntés valószínűsíthető. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója, Kilián Csaba lapunknak azt is elmondta, hogy további 15-20 cég esetében ugyancsak kedvező döntést remélhet az év második felében. E cégeknek javarészt autóipari, elektronikai és logisztikai profiljuk van, s fejlett technológiát képviselő, magas hozzáadott értékű termelést hoznának Magyarországra. A többség 5–20 millió eurós invesztíció lenne, de van köztük több nagyobb, 50, sőt 200 millió eurós projekt is. Az anyacég származási országát tekintve japán, dél-koreai, kínai és tajvani befektetésekről van szó. Ami az egyes invesztíciók lehetséges magyarországi helyszíneit illeti, az ITDH és a kormányzat is igyekszik meggyőzni a befektetőket, hogy az ország kevésbé fejlettnek tartott régióiban keressenek terepet – mondta el az igazgató, hozzátéve: vannak is eredmények, hiszen például Békés vagy Borsod megyének jó esélye van a fenti befektetések egyike-másikának megszerzésére.
Ázsiából az említett négy ország a legaktívabb Magyarországon: eddig mintegy 2,2 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az ázsiai kontinensről, ennek java tőlük. Az ázsiai befektetők 2000-ig egyértelműen Magyarországot részesítették előnyben a térség országai közül minden tekintetben és minden mutatóban. 2000-től azonban egyfajta kiegyenlítődés kezdődött meg. Először Csehország, majd Szlovákia is versenyképes ösztönző csomagokat állított össze, s emellett jelentős pénzügyi támogatásokkal is elkezdtek operálni, Lengyelország pedig már önmagában a negyvenmilliós piacával is vonzóvá vált.
A befogadó ország számára külön pozitívum, hogy az ázsiai cégek betelepedése továbbgyűrűzik a gazdaságon abból a szempontból is, hogy jellemző az első és második körös beszállítók megtelepedése egy-egy megaprojekt közelében. Ezen beruházások után 100–300 kilométeres sugarú körben megjelennek a cégek első és második körös nemzetközi beszállítói is. Ha nem ide jön az „elsődleges” beruházás, akkor Magyarország hátrányba kerül – például logisztikailag nem mindig tud megfelelni a szállítási időre vonatkozó kívánalmaknak, illetve ha igen, akkor csak olyan magyar területek állják ki ezt a versenyt, ahol nehéz megfelelő számú munkaerőt találni. Hírek szerint éppen ez jelenti Magyarország versenyhátrányát a csehekkel szemben a Hyundai-befektetés megszerzésében.
Ugyanakkor a high-tech-, illetve megaberuházások mellett más jellegű befektetések is megtelepednek, s a megkezdődött jelentős és gyors infrastruktúra-fejlesztés nyomán ezek számára (is) felértékelődhet például Kelet-, Északkelet- és Dél-Magyarország is, ahol magas a munkanélküliség, s megfelelő képezhető munkaerő áll rendelkezésre. A befektetésekért folytatott versenyben segít, hogy Magyarországnak kedvező az imázsa, stabilnak és kiszámíthatónak tartják a támogatási rendszert. Nem véletlen például a Hankook-beruházás elnyerése. És persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a délkelet-európai piacok tőlünk könnyen elérhetők – ez például Kína számára lényeges, mert a kínai termékek jó része nagy tételekben megfizethető a balkáni országokban is.
Az ázsiai cégek zömére nemcsak a magas technológia betelepítése a jellemző, hanem az is, hogy nagyon stabilak, hosszú távra építenek, zömmel gyártókapacitásokat telepítenek, magas hozzáadott értéket termelő ágazatokra koncentrálnak, s a legtöbbször újabb befektetéseket generálnak, mivel nemzetközi beszállítóik követik őket – vonta meg tapasztalatait Kilián. Fontosak továbbá azért is, mert többségük folyamatosan jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, újabb és újabb beruházásokkal egészítve ki az eredeti invesztíciókat. Jó példa erre a Suzuki, amely 2004 és 2006 között újabb 380 millió dolláros beruházást hajt végre, az idén már kétszázezres kapacitása jövőre 300 ezresre bővül.
Legnagyobb ázsiai érdekeltségek magyarországon
JapánAlpine, Asahi Glass, Bridgestone, Clarion, Denso, Hoya Lens, Ibiden, Nissan-Renault, NYK-Logistics, Sanyo, Sony, Stanley Electric, Sumimoto, Suzuki, TDK
Korea
Hankook Tire, Samsung Electronics, Samsung SDI, Samsung EM, Hanwha MGM, Hanwha Bank, KDB Bank, Daidong, Dongwoo Precision, Young Star, Mirae
Kína
Budapest China Mart, Bank of China, Flextronics Magyarország – Hisense, Huawei, ZTE, Hotel Oriental, Duna Hotel, Beijing Tourism Group, Margaréta Hotel, Changsu Standard Parts Factory
Tajvan
Eastern-Asia Hungary, Yageo, Logitech, Foxconn, Behaviour Tech Computing, Ichia Technologies
Alpine, Asahi Glass, Bridgestone, Clarion, Denso, Hoya Lens, Ibiden, Nissan-Renault, NYK-Logistics, Sanyo, Sony, Stanley Electric, Sumimoto, Suzuki, TDK
Korea
Hankook Tire, Samsung Electronics, Samsung SDI, Samsung EM, Hanwha MGM, Hanwha Bank, KDB Bank, Daidong, Dongwoo Precision, Young Star, Mirae
Kína
Budapest China Mart, Bank of China, Flextronics Magyarország – Hisense, Huawei, ZTE, Hotel Oriental, Duna Hotel, Beijing Tourism Group, Margaréta Hotel, Changsu Standard Parts Factory
Tajvan
Eastern-Asia Hungary, Yageo, Logitech, Foxconn, Behaviour Tech Computing, Ichia Technologies -->


