Új tagállamok a vádlottak padján

Cseh-, Észtország és Szlovákia ellen nyújtott be eddig keresetet az Európai Bizottság a luxembourgi Európai Bíróságnál, kötelezettségszegés, az uniós alaptörvény megsértésének megállapítását kérve. Ez az a fokozat, amelyben ha elmarasztaló ítélet születik, akkor akár a pénzbírságot is kockáztatja az a kormány, amelyik továbbra is elmulasztja a vonatkozó határozat végrehajtását. Magyarország ellen eddig csak bizottsági hatáskörben indult vizsgálat valamely vélelmezett kötelezettségszegés kapcsán, azonban formális bizottsági feljelentésre még nem került sor.

A luxembourgi bírák elé alapvetően kétféle ügytípus kerül. Az egyik, amikor előzetes döntéshozási eljárás keretében a nemzeti bíróságok jogértelmezési kérdést tesznek fel. Ennek lehet háttere az, ha egy nemzeti perben holtpontra jut a közösségi szabályok értelmezése, de forrása lehet az is, ha olyan nemzeti jogszabályt kellene alkalmazni, amely vélelmezhetően közösségi jogszabályt sérthet. Ilyenkor tehát a nemzeti bíró – és nem a perben részt vevők bármelyike – kér iránymutatást Luxembourgtól, amely, ha megszületik, önmagában a hazai perben még nem számít ítéletnek, viszont az abban lefektetett szempontoktól a továbbiakban a kérdést feltevő bíró sem térhet el. Információink szerint eddig összesen 22 „kelet-európai ügy” landolt a Luxembourgban, ebből kilenc ilyen jogértelmezési kérelem.

A keresetek másik jellemző csoportja, amikor két peres fél – jellemzően főként EU-intézmény és -tagállam (leginkább bizottság és nemzeti kormány) – áll egymással szemben valamely közösségi jogszabály megsértése miatt. Az említett 22 „keleti” ügy többsége idetartozik, közülük is tíz esetben a tagállam kormánya kért jogorvoslatot az Európai Bizottság vagy az EU Tanács ellenében (ebből hatot a lengyel kormány kezdeményezett).

A bizottság jogharmonizációs késlekedés miatt kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Észtország (szociálpolitikai), Csehország (szerzőijog-védelmi) és Szlovákia (közlekedési) ügyek kapcsán. Bár magyar ügy még nem jutott el ebbe a fázisba, szakértők tudni vélik, hogy amennyiben záros határidőn belül nem módosul a magyar médiatörvény – márpedig ehhez kétharmados többség kell –, akkor ez a dosszié is végül Luxembourgban fog kikötni.

A kötelezettségszegési eljárás önmagában még nem vetít előre pénzbírságot: ehhez előbb az ítélet végre nem hajtását kell megállapítani egy újabb eljárás keretében, ez összességében további éveket vehet igénybe. Jelenleg három ilyen ügy fut Luxembourgban: egy az olasz, egy a francia és egy a német kormány ellen. Franciaországot egy másik témában éppen szerdán kötelezte a bizottság a bíróság által korábban megítélt 57 millió eurós büntetés kifizetésére (VG, március 2., 5. oldal).