Ukrajna a WTO-tagság küszöbén

Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök szerint országa az idén végre csatlakozhat a WTO-hoz, miután a Washingtonnal a napokban véglegesített kereskedelmi egyezmény révén elhárult a legfontosabb akadály ennek útjából. Igaz, hogy nyolc tagországgal még hátravan a megállapodás, de ezeket ukrán részről az USA után már nem tartják kemény diónak.

Mint a RIA hírügynökség emlékeztet, Kijev 1994 óta tárgyalt a kereskedelmi szervezet tagjaival, ám mindeddig sikertelenül. Több mint egy évtizedes tárgyalássorozat végére kerül tehát pont ma, amikor Rob Portman amerikai kereskedelmi főmegbízott és Arszenij Jacenjuk ukrán gazdasági miniszter aláírja a múlt héten véglegesített kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

Ukrajna WTO-csatlakozása után tovább nőhet a magyar vállalatok jelenléte, amelynek a narancsszínű forradalom is jelentős lökést adott. Kovács Anikó, az ITDH ukrajnai országreferense lapunknak elmondta: egyre több magyar kereskedő cég tervezi ukrajnai értékesítési hálózat kialakítását. A tavalyi év közepéig magyar cégek 309 ukrán társaságnál hajtottak végre közvetlen tőkebefektetést, a közös vállalatok száma 235. A magyar beruházások összértéke megközelítette a 200 millió dollárt, ez jelentős növekedés a 2004-es 84 millióhoz képest.

A magyar vállalatok különösen aktívak a határ menti kárpátaljai területeken: kiemelkedő a Szabolcs Megyei Gabona Rt. és a Dunapack Rt. tőkekihelyezése. A legnagyobb volumenű projektek azonban Ukrajna legfejlettebb térségeiben valósulnak meg. Ilyen például a Dancar Kft., a Pharma Market Kft. és a lvovi autóbuszgyár vegyesvállalata, a System Consulting Befektető és Tanácsadó Kft. energetikai projektjei vagy éppen a Bábolna Rt., a Pannonplast Rt. és a Metro Cash & Carry csoport magyarországi egységének beruházásai. Folyamatosan jelen van az ukrán piacon és potenciális befektetőként jöhet szóba a Richter Gedeon Rt., az Egis Gyógyszergyártó Rt., az Agrokémia Kft., a Multifood Kft., a Béres Rt., a Dunaferr Rt. vagy éppen az MMG AM Automatizálási Művek.

A magyar és más külföldi cégek számára elsősorban azért jó hír Ukrajna WTO-csatlakozása, mert annak kapcsán várhatóan lebontják a hazai termelők védelmére korábban elnöki rendelettel bevezetett 30–160 százalékos protekcionista védővámokat. Nem véletlen, hogy az ukrán–amerikai tárgyalásokon is az agrárimportvámokról huzakodtak legtovább a diplomaták – hogy milyen eredménnyel, az a Reuters szerint csak a mai aláírás után szivároghat majd ki.

Oroszország WTO-csatlakozásának ügye nem halad olyan simán, mint Ukrajnáé. A legkomolyabb vitapont az orosz pénzügyi piachoz való hozzáférés: Moszkva nem szeretné megengedni, hogy külföldi bankok és biztosítók közvetlenül fiókot nyithassanak Oroszországban, mondván, az ország pénzügyi rendszere még nem eléggé fejlett a verseny vállalásához. German Gref orosz gazdasági miniszter arra számít, hogy március végén vagy április elején véglegesíthetik a megállapodást.