Uniós jogot sért Magyarország
A jogalkotásban elakadt tervezet legfontosabb eleme, hogy nyolc céget kivenne azon vállalatok 30-as listájából, amelyekben az államnak szavazatelsőbbsége van. Emellett azonban a megmaradó aranyrészvények esetében is szűkítené az azokhoz kapcsolódó jogokat.
A jelenlegi szabályozás azért nem felel meg az uniós követelményeknek, mert szavazatelsőbbségi joga alapján az állam a felügyelete alatt álló társaságok bármely döntésébe beleszólhat, bármilyen szempont alapján. Az állami beavatkozás ráadásul peres úton nem támadható meg. Az Európai Bíróság esetjoga azonban a 90-es évektől szigorú követelmények megfogalmazásával igyekezett biztosítani, hogy az aranyrészvények alkalmazása ne csorbíthassa a tőke szabad áramlásának alapelvét. Ítéleteiben a bíróság kimondta, hogy a tulajdonosi jogok korlátozása csak akkor engedhető meg, ha a kormány nem alkalmaz megkülönböztetést (például azzal, hogy vállalati részesedés eladását csak külföldi vevő esetében köti előzetes engedélyhez), és a korlátozást a közérdeket szolgáló feltétlen követelmények indokolják. A beavatkozásnak emellett úgy kell alkalmasnak lennie a kívánt cél elérésére, hogy nem lépi túl a szükséges mértéket.
A speciális állami jogok fenntartását tehát a közrend és a közbiztonság szempontjaival lehet indokolni, de csak a társadalmat fenyegető valódi és komoly veszély esetén, a feltételek kellően pontos megfogalmazásával. A korlátozó intézkedésekkel tehát nem lehet kizárólag gazdasági célok érdekében élni, és önmagában a „nemzeti érdek” sem indokolhatja a beavatkozást. A bíróság esetjoga szerint a tulajdonosi döntéseket nem lehet előzetes engedélyezéshez kötni, hanem csak utólagos tiltás képzelhető el, a jogorvoslat lehetőségének megadásával. A parlament előtt lévő tervezet először is megszüntetné az állami előjogokat azon társaságok esetében, ahol a közrend és a közbiztonság veszélyeztetése fel sem merülhet. A törvény csak az energetika, az elektronikus hírközlés és a honvédelem területén ismeri el, hogy indokolt lehet az állami beavatkozás. Az itt megmaradó aranyrészvények azonban csak a törvényben tételesen felsorolt, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben biztosítanak vétójogot, amellyel csak akkor lehet élni, ha társaság döntése a közrendet, a közbiztonságot vagy az ellátás biztonságát közvetlenül veszélyeztetné. Az állam az igenlő szavazat megtagadását köteles indokolni, és a vétóval szemben bírósági jogorvoslat vehető igénybe. (BÁ)
