Versenyképességről tárgyalnak Budapesten

A lisszaboni stratégia végrehajtásával kapcsolatos tagállami feladatokról és a lehetőségekről Budapesten rendezi konferenciáját a jövő hét végén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB). A magyar társszervező, a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) vezetői tegnapi tájékoztatójukon elsősorban arra mutattak rá: az eddigi nem túlságosan kedvező tapasztalatok alapján szükség van a stratégia korrekciójára, a kudarcok okainak közös keresésére, a dilemmák megvitatására, a feladatok újrafogalmazására. A 400 szakember – köztük 150 külföldi – részvételével megrendezendő kétnapos budapesti fórum célja az álláspontok széles körű ütköztetése és egy közös üzenet megfogalmazása.

A magyar testületet tavaly kérte fel az EGSZB, hogy vizsgálja meg a lisszaboni stratégia négyéves teljesítményét, és tegyen javaslatot – a tagállamok hasonló céllal létrehozott szervezeteinek bevonásával –, miképpen lehet elérni a lisszaboni célokat – mondta Tóth János, a GSZT főtitkára, a civil oldal társelnöke. A kész anyagot az idén márciusban kell letenni az EU asztalára – tette hozzá. Emlékeztetőül: az Európai Tanács 2000 márciusában Liszszabonban fogalmazta meg azt a tízéves stratégiát, amelynek célja, hogy az EU a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon, egy olyan gazdasággá, amelyet egyebek között a növekedés, a társadalmi összefogás, a környezet tiszteletben tartása, a magasabb szintű foglalkoztatottság s az innovációs megújulási készség jellemez. E célokkal kapcsolatban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a GSZT gazdasági oldalának képviseletében – leszögezte: Európának nemhogy javulna, inkább romlik a versenyképessége. Úgy vélte: biztos, hogy 2010-re nem sikerül megvalósítani az elképzeléseket. Demján Sándor, a GSZT soros elnöke nem vitatta, hogy jó célokról van szó, ám szerinte „a lisszaboni stratégia nem hatolt el az európai államok tudatáig”. Viszont gyors eredményre van szükség, mivel egyre erősebb versenytársként sorakozik fel Kína és India. Az újonnan csatlakozott uniós országok javíthatnák elsősorban a versenyképességet – vélekedett –, nem utolsósorban azért, mert az itt élő fiatalok motiváltabbak a tudás megszerzésében. A civil társadalom pedig, amelyet a GSZT is képvisel, kikényszerítheti a politikától a célok megvalósítását.

A Gazdasági és Szociális Tanács 2004-ben jött létre a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiák, illetve a hosszú távú kormányzati célkitűzések megvitatására, a társadalmi párbeszéd előmozdítására, a társadalom széles körét érintő kérdések meghozatalához szükséges konszenzus elősegítésére. Az EU legtöbb tagországában működik hasonló testület. A tanácsban egyaránt képviselteti magát a kormány, a tudomány, a civil szféra, a munkavállalók és a gazdasági szféra.