Visszatérés a munkaerőpiacra

Az idén várhatóan 10 milliárd forintos keretből mintegy negyvenezer munkanélküli vehet rész közmunkaprogramokban, ám az ideiglenes poszttól legfeljebb havi fixe lesz az így elhelyezkedőknek, szakmát nem nyújtanak az átmeneti állások. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy enélkül a programok hatástalanok maradnak, a munkaerőpiacra való tartós visszatérés nem valósul meg. A tartós munkanélküliek közül – vagyis akik már több mint egy éve szerepelnek valamelyik munkaügyi központ regisztrációjában – legtöbben azért képtelenek elhelyezkedni, mert semmilyen szakmájuk sincs.

A Foglalkoztatási Hivatal januári adatai szerint a jelenleg regisztrált 436 ezer állástalan közel fele (218 ezren) szakképzetlen, több mint egynegyede pedig tartós munkanélküli. Tavaly június óta folyamatosan emelkedik azok száma, akik egy évnél régebben szerepelnek az adtabázisban.

Főleg ezek a statisztikák indokolják annak a 25 projektnek a létjogosultságát, amelyek több mint kétmilliárd forintos keretből indulnak el tavasszal, és kifejezetten tartós munkanélkülieket kívánnak integrálni a munkaerőpiacra. Mindezt úgy, hogy a projektekben részt vevő állástalanok szakmát és munkatapasztalatot szerezhetnek, hiszen az a civil szféra és a vállalkozások együttműködésén alapulnak. Az inkubátorszerepet egy nonprofit szervezet biztosítja, a gyakorlatszerző helyszínt pedig cégek adják.

A humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) hátrányos helyzetűek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása című kiírásán a legtöbb forrást, közel 115 millió forintot a zalaegerszegi Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány nyerte. A programjukba 36 képzettség nélküli vagy értéktelen szakmával bíró munkanélkülit vonnak be. Ők kőművesi, kiskereskedelmi eladói, illetve szerkezetlakatosi szakképzettséget szereznek a 14 hónapos projekt során, majd az alapítvány még fél évig segíti a résztvevőket. Közel száz vállalkozással vagyunk kapcsolatban, ahol gyakorlat szerezhető; ilyen a Főép, a Pilon Kft., a Kaiser, illetve a Hoffmann Rt. is – mondta el lapunknak Molnár Máté. A programigazgató hozzátette: tapasztalata szerint ha a szakmaszerzés után legalább fél évig sikerül állásban tartani az újra dolgozót, közülük 80-85 százalék benn is marad a munkaerőpiacon.

Szolnokon kőműves és nehézgépkezelő végzettséget szerezhet az a 27 hátrányos helyzetű munkanélküli, akit az Impulzus Egyesület von be a programba. Farkas Sándor projektvezetőtől megtudtuk, a Remondis Szolnok Rt. biztosítja a tapasztalatszerzést számukra, sőt négy hónapos utánfoglalkoztatási kötelezettséget is vállalt a társaság.

Férfiaknak fémforgácsoló, nőknek gépíró-szövegszerkesztő végzettséget ad a debreceni RÉS Egyesület projektje, amelyben szintén 36 állástalan és szakképzetlen fiatal kap lehetőséget az érvényesülésre. Asztalos Sándor ügyvivő érdeklődésünkre elmondta: a FAG Kft.-vel működnek együtt a program során, e cég a fluktuáció csökkentése miatt inkább az alternatív foglalkoztatási projektből kikerülő, lojálisabb fiatalokat alkalmazza.