Árat emelt a BKV, nem fogynak az egységes bérletek

Közlekedés. Havonta 30 ezer felett van az egységes bérletet használók száma – tudtuk meg Kéthelyi Józseftől, a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) ügyvezető igazgatójától. Ez jóval elmarad a korábban becsült 120-140 ezertől, és bár további lassú növekedés várható, áttörésre nincs remény. Ha ugyanis a helyi viteldíj nagyobb mértékben nő, mint a helyközi, a rendszer elveszti vonzását. Márpedig a BKV tavaly októberben hat, januárban pedig újabb tíz százalékkal emelte a budapesti közlekedés tarifáit. Mivel az egységes bérleteknél ehhez az árhoz jön a tízszázalékos felár, csökken a BKSZ-t választók számára a bérleten elérhető spórolás.
A dinamikus növekedést az egyedi jegy, illetve a városhatáron kívülre szóló zónás bérletrendszer bevezetése szolgálhatná leginkább – véli a szakember. Ám ennek technikai feltétele az elektronikus jegyrendszer startja. Ez a BKSZ-ben részt vevő vállalatok (BKV, MÁV, Volán) közötti elszámolást oldaná meg.
A tavaly szeptemberben indult BKSZ 2005-ben 432 millió forint támogatást kapott a veszteség finanszírozására. Az idén 2,4 milliárdot irányoztak elő, amelynek kétharmadát adja az állam, a többit a Fővárosi Önkormányzat. Ebből kompenzálják a MÁV és a Volán-társaságok bevételkiesését.
Ám mivel a becsültnél kevesebb fogy az egységes bérletekből, marad másra is pénz. Ebből készítik elő a közlekedési szövetségekről szóló törvényt is. Ez váltaná fel a jogszabályokból – a vasútitól a helyhatóságin át az ártörvényig – összeollózott, nehezen kezelhető „salátát”. A terület szabályozásának jogi keretbe foglalását indokolják az alakulóban lévő újabb közlekedési szövetségek (nyugat-magyarországi, debreceni, pécsi) is.
Az elképzelések szerint a fővároson belüli vasúti és helyi közlekedési kapcsolatok kialakítására is jutna a pénzből. Példaként említi a szakember, hogy a Kelenföldi pályaudvarról a Keletibe közlekedő vonatnak a jelenlegi, helyi közlekedéshez nem kapcsolódó állomása helyett több másikat építenének ki. MK