Pénzhiányban a Galileo program

Nagyon szoros a Galileo program finanszírozási helyzete – jelentette ki Jack Metthey, az Európai Bizottság illetékes igazgatója. A tagállamok tavaly decemberben elkülönítettek egymilliárd eurót a közösségi presztízsberuházásnak számító műholdas navigációs rendszer kiépítésére, ám ez nem elég, hiszen a teljes költségigényt Brüsszel 3,2 milliárd euróra becsüli, és nagyjából ekkora (3,4 milliárd) összeget számolt a PricewaterhouseCoopers is, amely 2003-ban adott ki megvalósíthatósági tanulmányt. További közpénzek azonban egyelőre gyéren csordogálnak, és a magánszféra sem tűnik olyan lelkesnek, mint ahogy korábban várható volt. Egyelőre csak a négy-öt műholdat magában foglaló első fázis finanszírozása tűnik teljesen biztosnak.

Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy az uniónak csökkentenie kell a navigációs rendszer méretét. Sokat segítene például, ha az eredeti tervekben szereplő harmincnál kevesebb műholdat állítanának pályára. Egyáltalán nem biztos, hogy szükségünk van harminc műholdra, 24-25 is megtenné – mondja Philippe Busquin korábbi kutatási biztost aki jelenleg EP-képviselőként felügyeli a Galileo megvalósítását. A Financial Times által idézett szakértők azonban attól tartanak, hogy a műholdak számának csökkentésével a rendszer minősége, tehát a helymeghatározás pontossága is csökkenne. Márpedig Európa nem olyan rendszert szeretne, amelyik éppen hogy működik, hanem olyat, amelyik minden tekintetben méltó versenytársa lenne az amerikai hadvezetés által irányított GPS-nek.

Az európai csúcstechnológiai vállalatok eközben attól tartanak, hogy ha az EU-nak további pénzeket kell átcsoportosítania a Galileo céljaira, akkor veszélybe kerülhet más kutatás-fejlesztési projektek finanszírozása. Michel Troubetzkoy, az Airbus fő részvényesének számító EADS alelnöke a napokban annak a félelmének adott hangot, miszerint a repülőgépgyártás támogatása látná kárát egy ilyen átcsoportosításnak.

A Galileo első kísérleti egységét 2005 végén lőtték fel. Ezt az idén egy második tesztegység követi, majd 2008-tól megkezdik a tényleges munkát ellátó 30 szatellit pályára juttatását, valamint a földi átjátszóállomások és az irányító központ kiépítését.

Thales (francia)

Alcatel (francia)

Inmarsat (brit)

Finmeccanica (olasz)

AENA (spanyol)

Hispasat (spanyol)

D. Telekom–G. Aerospace Center (német)

Thales (francia)

Alcatel (francia)

Inmarsat (brit)

Finmeccanica (olasz)

AENA (spanyol)

Hispasat (spanyol)

D. Telekom–G. Aerospace Center (német)

-->