Szabályozott lakásbérlet
LAKÁS. Ma a teljes hazai lakásállomány egynyolcada bérlakás, vagyis közelítőleg 350 ezer otthont bérelnek a lakók a tulajdonostól, jobbára az önkormányzatoktól. Tehát hozzávetőleg egymillió embert érint a napokban hatályba lépett törvény, amely számos ponton módosította a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a lakás bérbeadása csak akkor érvényes mostantól, ha ennek tényét írásba foglalták. Ez tulajdonképpen a gyakorlati élet tapasztalatait igazolja vissza, hiszen csak ily módon lehet megnyugtatóan rendezni az esetleges jogvitákat. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakásra csak meghatározott – például a helyhatóság rendeletében lefektetett – feltételek mellett lehet szerződést kötni. Akár óvadék letételét is kiköthetik azokban az esetekben, amikor nem szociális helyzet alapján bérli valaki a lakást. Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a lakás tulajdonosa előírhatja: a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése a bérlet felmondását vonhatja maga után.
A új szabályok értelmében az (elsősorban az önkormányzati tulajdonú) bérlakások „átjátszásának”, a lakásbérleti jog „eladásának” megakadályozására a bérbeadó ezentúl évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a lakás használatát és a szerződéses kötelezettségek teljesítését.
A bérlakásban előforduló javítások, munkálatok elvégzésére, a költségek viselésére általában a két fél közötti megállapodás az irányadó, ám ha ilyen nincs, akkor a kisebb (karbantartással és felújítással járó) kiadások a bérlőt, a nagyobb (pótlással, cserével kapcsolatos) költségek a bérbeadót terhelik.VG
