Áfafelszámítás az exportőrnél
Az exportőr cég számíthatná fel az áfát az unión belüli árukivitel esetében – ez lehet az áfacsalások visszaszorításának egyik módja. Legalábbis ama európai bizottsági állásfoglalás tervezete szerint, amelyet szerdán terjeszt a brüsszeli testület elé Kovács László. Mint az adóügyi biztos lapunk érdeklődésére elmondta, ez az egész jelenlegi áfarendszer logikáját megváltoztatná, hiszen most az áruexport egésze mentes az áfa alól (függetlenül attól, hogy a kivitt áru az EU-n belül marad, vagy sem), azt a fogyasztás helyén kell megfizetni.
Csakhogy ez a rendszer nagy lehetőségeket teremt az áfa-csalásra, s a tapasztalat azt mutatja, hogy valóban egyre több a visszaélés. Az egyik legelterjedtebb, az úgynevezett körhintacsalás éppen ezt a rendszert használja ki. Ennél ugyanis az unión belüli fiktív áruimportot lebonyolító importőr cég nem számítja fel az áfát, de visszaigényli azt, majd néhány nagy volumenű ügylet után „eltűnik”. Az ilyen és hasonló csalások évente bizottsági becslések szerint 200-250 milliárd eurónyi adóbevételtől fosztják meg a tagállamokat. Németországban berlini számítások alapján a teljes adóbevétel 10 százaléka marad el a körhintacsalások és az adórendszerhez kapcsolódó egyéb visszaélések miatt.
Az áfafelszámítás áthelyezése az exportőr céghez azonban csak az egyik lehetséges megoldás. A szerdán előterjesztendő bizottsági anyag több más lehetőséget is ismertet a csalások visszaszorítására, ezek egyike a fordított adókivetés (reverse charge), amit a soros elnök Ausztria és Németország szorgalmaz leginkább. Ennél az áfát nem az importőr cégnek kell megfizetnie az árunak az országba való beérkezésekor (mint jelenleg), hanem annak a vállalatnak, amely az utolsó előtti szem a láncban: tehát amelyik már a végfelhasználó fogyasztónak adja el az árut. Egyes szakértők szerint azonban a csalás lehetősége ebben a rendszerben is fennmarad, csak éppen az importőr helyett az említett utolsó előtti láncszemhez kerül (bár azt Kovács László is elismeri, hogy nehezebb itt csalni, szerinte ennek eshetősége így a felére csökken).
Az eddigi puhatolózásokból világossá vált, hogy a tagállamok nagy része ellenzi a reverse charge rendszerét. Annál ugyanis az áfabevételek csak a lánc végén, egy összegben folynak be az államkincstárakba, míg a jelenlegi rendszerben folyamatosan – márpedig a pénzügyminisztériumok a folyamatosan érkező bevételeket jobban szeretik, mint a ritkább, nagyobb tételeket.
Ennek dacára Németország és Ausztria azt is kérte, hogy hadd terjeszthessék ki a reverse charge rendszerét az Európai Bizottság által korábban számukra biztosított meghatározott termékekről valamennyi produktumra. A bizottság jogi szakértői szerint azonban a hivatkozott jogi felhatalmazás ezt nem teszi lehetővé. Így vélhetően csak Nagy-Britannia fogja megkapni a felhatalmazást a reverse charge alkalmazásának meghosszabbítására a számítógépek és a mobiltelefonok (a körhintacsalásnál leggyakrabban használt áruféleségek) esetében.
A szerdai bizottsági állásfoglalást a pénzügyminiszteri tanács első olvasatban június 7-én vitatja meg.
