Belső körbe tör Magyarország

Évforduló. Ma már szinte minden területen érezhető az EU-tagság hatása, a csatlakozás a rendszerváltozás időszakának legfontosabb döntése volt – hangsúlyozta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Magyarország európai uniós belépésének második évfordulóján. Szerinte a felvétellel megtörtént hazánk történelmi rehabilitációja, és olyan fontos területeken jelent támaszt a közösség, mint a nyelv és a kultúra védelme, a határok virtuálissá válása vagy majdan a schengeni rendszer eltűnése.
A konkrét hatások közül a miniszter kiemelte, hogy az I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) megvalósítása során eddig létesült mintegy 50 ezer munkahely 50-80 milliárd, az EU-támogatások pedig 100-150 milliárd forint megtakarítást jelentenek évente. A sajtótájékoztatón a miniszter mellett helyet foglaló Szaló Péter elnök a Nemzeti Fejlesztési Hivatal adatai alapján közölte, hogy a terv keretében a nyertes pályázatok száma már közelít a 16 ezerhez, a 2004–2006 között Magyarország rendelkezésére álló uniós pénzek 211 százalékára adtak be pályázatot, és a keret 96 százaléka már gazdára talált.
Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke bejelentette: a készülő szolgáltatási direktívánál hazánk a lehető legegyértelműbb jogbiztonságot szorgalmazza, hogy ne lehessen visszacsempészni a megkülönböztető korlátozásokat. Magyar részről az osztrák elnökség előterjesztését – bár még lehetne javítani rajta – jó kiindulási pontnak tartják ahhoz, hogy elinduljon a szolgáltatások szabad áramlásának folyamata.
A miniszter szerint az EU-ban meghirdetett állások közül felső vezetői posztot 9, középvezetőit pedig 10 magyar nyert el pályázaton. A bővítés óta 1627 új alkalmazottat vettek fel, ezek közül 285 a magyar, s így a 2010-ig előirányzott nemzeti létszámkeret több mint felét lekötöttük.
Mostantól, hogy tagállamként az első teljes kormányzati és 2007-től a teljes költségvetési ciklusunk indul az EU-ban, az ország vezetése, amelynek erős a legitimitása a választások eredményeként, aktív Európa-politikát folytathat – szögezte le Baráth Etele. Ennek keretében három fő feladatot kell teljesítenie: szeptemberig be kell nyújtani a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, fejlesztésorientált magatartásra kell ösztönözni, hogy az EU-val szorosan együttműködve biztosítható legyen 2007 és 2013 között az uniós források zökkenőmentes felhasználása, és előre kell lépni a decentralizációban, amely a demokrácia stabilizálását jelenti Magyarországon.
A jövőben fontos elérendő cél, hogy Magyarország bekerüljön az integráció belső köreibe, és azok erős tagjává váljon. Ugyancsak fontos, hogy tagállamként járuljon hozzá az EU stabilitásához, és a nemzeti prioritások beazonosításával vállaljon részt a közösségi politikák alakításában – vázolta a stratégiai terveket a miniszter. További jelentős feladatként említette, hogy Brüszszel kérésének megfelelően be kell határolni, a II. Nemzeti fejlesztési tervben (II. NFT) melyek azok az elemek, amelyek a liszszaboni folyamatot támogatják.
Az uniós tagság egyik legfontosabb hozadékaként Magyarország alkalmazkodóból alakítóvá lépett elő. A csatlakozási felkészülés időszakában az uniós politikákat befolyásolásuk nélkül kellett átvenni és alkalmazni, tehát Magyarországnak csak kötelezettsége volt ebben a folyamatban. A belépéssel azonban a jogok és kötelezettségek egyensúlya helyreállt. VG

A magyar érdekeknek megfelelően zárult a vegyi anyagok regisztrációjáról és a fürdővizek minőségéről szóló irányelv vitája. Magyarország aktív szerepet játszott az árvizek értékeléséről és kezeléséről, valamint a kitermelő iparágak hulladékairól szóló direktíva megalkotásában.

Az adózás területén előnyös fejlemény volt a kedvezményes áfakulcsok rendszerének meghoszszabbítása.

Magyarország vezető szerepet játszott az új tagállamok gyors schengeni csatlakozását lehetővé tévő új típusú menetrend és módszertan kidolgozásban. A cukoripari reformról szóló döntésben Magyarország érvényt tudott szerezni azon elképzelésének, hogy a szerkezetátalakítási program működése idején fennmaradjon az intervenció rendszere.

A magyar érdekeknek megfelelően zárult a vegyi anyagok regisztrációjáról és a fürdővizek minőségéről szóló irányelv vitája. Magyarország aktív szerepet játszott az árvizek értékeléséről és kezeléséről, valamint a kitermelő iparágak hulladékairól szóló direktíva megalkotásában.

Az adózás területén előnyös fejlemény volt a kedvezményes áfakulcsok rendszerének meghoszszabbítása.

Magyarország vezető szerepet játszott az új tagállamok gyors schengeni csatlakozását lehetővé tévő új típusú menetrend és módszertan kidolgozásban. A cukoripari reformról szóló döntésben Magyarország érvényt tudott szerezni azon elképzelésének, hogy a szerkezetátalakítási program működése idején fennmaradjon az intervenció rendszere. -->