Máris nemet mondott a Fidesz

Megerősödhet a kabinetkormányzás Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, hiszen a már meglévők mellé újabbak állnak fel. Az eddigi társadalompolitikai kabinetet humánpolitikaira keresztelhetik, létrehozzák a reform- és a fejlesztési kabinetet is, utóbbi a fejlesztési tanács mellett működik majd. A kijelölt kormányfő, valamint az SZDSZ és az MSZP elnöke által tegnap aláírt koalíciós megállapodásból is kiderült: a nemzeti fejlesztési tanács elnöke a miniszterelnök, alelnökét a koalíciós partner jelöli – ezt a tisztséget Magyar Bálint kapta meg. Ezeknek alárendelve dolgozik majd a fejlesztési ügynökség – tudta meg a Világgazdaság.

A koalíciós megállapodást tegnap aláírták, ma pedig a tervek szerint benyújtják a parlamentnek a kormányprogramot. Az Országgyűlés mai ülésén a képviselők döntenek a parlamenti bizottsági struktúráról, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről, illetve a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai, a miniszterhelyettesek és az államtitkárok jogállásáról. Utóbbit tegnap délután újra kellett írnia a koalíciónak, hiszen az ötpárti megállapodáson kiderült: az ellenzék nem járul hozzá ahhoz, hogy az Alkotmányban rögzítsék a miniszterhelyettesi tisztség létrehozását. A kormányoldal így azt javasolja, hogy a miniszter mellett egy államtitkár dolgozzon (a korábbi politikai és a közigazgatási államtitkári tisztségek összevonásával), a szakterületeket pedig szakmai államtitkárok irányítsák.

A tervezet szerint a jövőben a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár „állami vezetőnek” minősül, amely egy speciális jogviszony lesz. Azaz az állami vezetők nem lesznek köztisztviselők (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt csak „mögöttes szabályozásként” kell rájuk alkalmazni), megbízatásuk a kormány megszűnésével lejár. Az állami vezetői tisztség minden más poszttal összeférhetetlen, csak országgyűlési képviselői „állást” vállalhatnak mellette. Tárcánként egy minisztert helyettesítő államtitkár tevékenykedhetne, a Miniszterelnöki Hivatalban pedig legfeljebb négy lehet. Az „új típusú” államtitkárból pedig egy minisztériumban legfeljebb öt dolgozhat. (Az azonban még kérdés, hogy a törvénymódosítás tervezetének átírása ezen változtat-e mára.)

A törvény hatálybalépésével az eddigi közigazgatási, a címzetes és a helyettes államtitkári megbízatás megszűnik. A korábbi helyettes államtitkárok helyébe lépő államtitkárok alkotják majd az állami vezetői struktúra legalacsonyabb szintjét. A szakmai munkáért a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők felelnek majd.

A jogállási törvény tervezetéből kiderül az is, hogy a kormány a kiemelt ügyekre kabineteket jogosult létrehozni, több tárca feladatának koordinálására kormánybizottságokat hívhat életre. Ezek mellett javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testületeket állíthat be, kiemelt fontosságú feladatokra pedig kormánybiztost nevezhet ki.

A második Gyurcsány-kormány nemzeti kormány, pártelvű, de nem pártérdekű lesz – fogalmazott a kijelölt miniszterelnök, si kijelentette: csak az SZDSZ által delegált miniszterjelöltek és Gráf József agrárminiszter-jelölt nevét tudja megerősíteni alakuló kormányával kapcsolatban. Horn Gábor továbbra is a koalíciós egyeztetésért felel majd; ha „átmegy” az alkotmánymódosítás, akkor ezt a feladatot miniszterhelyettesként látja majd el.

Az SZDSZ „tiszta” minisztériumokat fog vezetni, azaz a miniszter mellett annak helyettesét is a liberálisok delegálják a három tárcához.

A második Gyurcsány-kormány nemzeti kormány, pártelvű, de nem pártérdekű lesz – fogalmazott a kijelölt miniszterelnök, si kijelentette: csak az SZDSZ által delegált miniszterjelöltek és Gráf József agrárminiszter-jelölt nevét tudja megerősíteni alakuló kormányával kapcsolatban. Horn Gábor továbbra is a koalíciós egyeztetésért felel majd; ha „átmegy” az alkotmánymódosítás, akkor ezt a feladatot miniszterhelyettesként látja majd el.

Az SZDSZ „tiszta” minisztériumokat fog vezetni, azaz a miniszter mellett annak helyettesét is a liberálisok delegálják a három tárcához. Szigorítanák a pártfinanszírozási szabályokat A tervek szerint jelentősen módosul a pártfinanszírozásról szóló törvény: a leendő szabályozás a cégszerű működéshez közelíti a szervezet gazdálkodását. Felsorolja a bevételi forrásokat és előírja, hogy bizonyos hozzájárulásokat – így a természetes személytől, a párt által létrehozott alapítványtól kapott juttatásokat – köteles az éves beszámolójában illetve a honlapján közzétenni. Új rendelkezés a pártelnök vagy a párt képviseletére jogosult személy anyagi felelősségének rögzítése, ha a szervezet a törvényi szabályokat megsértve fogad el hozzájárulást. Ilyenkor az érintett – az ÁSZ felhívására – a hozzájárulás ellenértékének tíz százalékát köteles a költségvetésnek befizetni.

A törvény kiegészül a párt könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét részletező fejezettel. Az éves beszámolási kötelezettség és a közzététel elmulasztása esetén a bíróság megállapíthatja a párt működésének megszűnését. A választási eljárásról szóló törvény készülő módosítása kimondja: a jelölt, a jelölő szervezet a kampány költségeinek fedezésére külön bankszámlát köteles nyitni. Részletes rendelkezések szabályoznák a választási plakátokkal, szórólapokkal, a politikai hirdetéssel kapcsolatos tevékenységet.

Mindez kétharmados törvényeket érint – az ellenzéknek is meg kellene szavaznia e módosításokat.-->