A prognózisok nagyjából egybeesnek

A központi költségvetési kiadások tervezett befagyasztása kismértékben fékezi az inflációt az MTI által hétfőn megkérdezett gazdasági kutatók szerint. A szakemberek a kormányzati intézkedések ismertetése alapján végzett számításaiknál azt vették alapul, hogy jövőre a költségvetés kiadások nem vagy csak mérsékelten emelkednek, és hasonló módon kalkulálták a bérkiáramlást a közszférában.

A jövőre felgyorsuló inflációt főként a költségvetési politika gerjeszti, nem a piac – véli Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Így a bérkiáramlás visszafogása nem hat jelentősen a pénzromlás ütemére. Az infláció mértékének egyik meghatározó tényezője az energiaár-támogatás megszüntetése lesz – tette hozzá. Az Ecostat a korrekciónál azzal kalkulált, hogy a hatósági áremelések 2,5 százalékpontos közvetlen és 0,5 százalékpontos közvetett hatással járnak – mondta Belyó Pál, az Ecostat vezetője. Az idén ugyancsak háromszázalékos éves átlagos inflációt vár a GKI Gazdaságkutató Rt., ám úgy, hogy a decemberi adat már elérheti a négy százalékot is – közölte Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Hozzátette: cégük más intézetekkel összehasonlítva eleve kissé magasabb inflációt várt 2006-ra, mert valamiféle kormányzati kiigazítással, reformmal már másfél éve számolnak.

Vértes jelezte: ha az adóemelések és az egyszeri, központilag befolyásolt áremelések „kimennek” a rendszerből, akkor 2008-ban az infláció is újra a 2,5–3,5 százalékos sávba csökkenhet. Az Ecostat is csökkenő inflációval számol 2008-ra, 3,5-4 százalékosra. A Kopint-Datorg 2008-as előrejelzése négy százalék. Bartha Attila a hosszú távú prognózisok pluszkockázataként említette a bizonytalan forintárfolyamot. VG