Nincs mese: a gazdagok gazdagabbak lettek

Tavaly a 2004-esnél 6,5 százalékkal többen, 8,7 millióan mondhatták magukat dollármilliomosnak a világon – összegzi a Capgemini és a Merrill Lynch. A két neves cég évről évre felmérést készít a „magas nettó értékű egyénekről” (HNWI), tehát azokról a magánszemélyekről, akiknek befektethető vagyona meghaladja az egymillió dollárt. Ehhez először becslést készítenek a 69 legfontosabb ország összesített magánvagyonáról, majd minden országban ezek eloszlásának modellezése alapján kiszámítják a dollármilliomosok körülbelüli számát. A World Wealth Report című jelentés e csoport vagyoni helyzetéről, befektetési szokásairól ad összegzést.
Az idei eredmények azt mutatják, hogy a milliomosok számánál is gyorsabban nő a kezükben lévő összérték: a tavalyi
33 300 milliárd dolláros 8,5 százalékkal haladta meg a 2004-est. Ez nem új jelenség: az utóbbi tíz évben egyre gyorsabban nőtt a gazdagok kezében összpontosuló tőke. A szerzők arra számítanak, hogy az évtized végéig 44 600 milliárd dollárra nőhet a HNWI-csoport vagyonának összege.
Az is a vagyonok koncentrálódására utal, hogy a HNWI-csoporton belül egyre nagyobb részt jelentenek a 30 millió dollár feletti vagyonnal rendelkező „szupergazdagok”. Az ő számuk az utóbbi időben évi 9-10 százalékkal nőtt, így ma már 85 400-an tartoznak a krém krémjéhez. Ebben a csoportban sokkal nagyobb arányt képviselnek az észak-amerikaiak, mint az „egyszerű” gazdagok között, míg az európaiak súlya jóval kisebb.
Közép- és Kelet-Európában az utóbbi évek jelentős gazdasági növekedése és a térség tőzsdéinek szárnyalása miatt az átlagnál gyorsabb ütemben nőtt a vagyonosok száma. Oroszországban különösen látványos a növekedés (17,4 százalék 2004–2005 között). Ezt csak India (19,3) és Dél-Korea (21,3 százalék) múlta felül. Kínában alig 6,8 százalékkal – azaz a nemzetközi átlagnak megfelelő ütemben – nőtt a dollármilliomosok száma.
A legtöbben vállalkozásuk jövedelme vagy éppen cégük eladása révén kerültek be az exkluzív körbe. Ezután a munkajövedelem következik, és csak harmadik helyen áll az öröklés: a gazdagok 18 százalékának vagyona származik a felmenőktől. 2001-ben még az amerikai milliomosok 21, az európaiaknak pedig nem kevesebb mint 37 százaléka számolt be arról, hogy örökölte vagyonát (ezeket az adatokat banki vagyonkezelők tapasztalata alapján közli a jelentés). Eszerint a HNWI-csoportba bekerülők többsége saját vállalkozására, befektetéseire vagy munkájára támaszkodik, tehát a szó szociológiai értelmében valódi „újgazdag”.
A Capgemini és a Merrill Lynch elemzése jelentős különbségeket tár fel az európai, illetve az amerikai gazdagok befektetési szokásai között. A tengerentúliak vagyonuk majdnem felét részvényekbe fektetik, és az alternatív lehetőségeket (például a műkincseket, nemesfémeket, fedezeti alapokat, devizát) alig méltatják figyelemre. Ezzel szemben az európaiak sokkal jobban diverzifikálják portfóliójukat, és jól felépített stratégiáknak köszönhetően viszonylag gyorsan bővítik tőkéjüket. Világszinten a vagyon 30 százaléka fekszik részvényekben, 21 fix kamatozású papírokban, 13 készpénzben vagy bankbetétben, 16 ingatlanban, 20 százalék pedig egyéb megtakarítási formákban. A tapasztalatok és a középtávú előrejelzések azt mutatják, hogy a részvények és az alternatív befektetési formák világszinten egyre vonzóbbak lesznek, miközben a fix kamatozású papírok, a készpénz/bankbetét és az ingatlanok vonzereje csökken.