Akadályok a horvát piacon
Az európai beruházók szerint Horvátország nem sokat tesz az üzleti környezet javításáért – erre a következtetésre jutott az osztrák külkereskedelmi hivatal elemzése, amely 315, a horvát piacon tevékenykedő uniós cég megkérdezésén alapul. A vizsgálatba bevont vállalatok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi időben semmilyen előrelépés nem történt az üzleti tevékenységüket leginkább gátló tényezők megszüntetése terén, sőt tizenegy százalék szerint egyenesen romlott a helyzet. Javulásról mindössze a megkérdezettek 31 százaléka számolt be. A leginkább kárhoztatott akadályok között szerepel a túlzott bürokrácia, a törvények és egyéb előírások nem egyértelmű megfogalmazása, a korrupció, az igazságszolgáltatás lassúsága és a közbeszerzési eljárások átláthatatlansága. Peter Hasslacher, a jelentés szerzője azt is aggályosnak nevezte, hogy a zágrábi kormányzat illetékesei nem mutattak hajlandóságot az elemzésben szereplő panaszok megvitatására.
Horvátországban nem meglepő módon az EU-tagállamok cégei számítanak a legfontosabb beruházónak. Ezen belül is kiemelkednek az osztrákok, a magyarok és az olaszok; a három ország együttesen a tavaly bevitt 1,3 milliárd eurónyi működő tőke 60 (az unió összesen 90) százalékát adta. A jugoszláv utódállam vonzerejét elsősorban földrajzi elhelyezkedése jelenti. A felmérésből kiderül, hogy a legtöbb beruházó a balkáni térségre nyíló kapuként tekint horvátországi irodájára vagy leányvállalatára. Ezenkívül a gazdasági növekedés dinamikája és az EU-tagság kilátása is vonzza a külföldi vállalatokat. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy miközben legtöbbjük a kedvezőtlen üzleti környezetre panaszkodik, 70 százalékot tesz ki azon cégek aránya, amelyek az idén a tavalyinál jobb üzleti eredményre számítanak Horvátországban.
Az egyik fontos beruházásvonzó tényező, az EU-csatlakozás kérdése természetesen Ivo Sanader horvát miniszterelnök e heti londoni tárgyalásain is központi szerepet kapott. Tony Blair brit kormányfő azzal biztatta vendégét, hogy Zágrábnak nem kell egyetlen más országot sem megvárnia a belépéssel, „mindössze” a csatlakozási kritériumoknak kell eleget tennie. A horvát miniszterelnök további támogatást kért Blairtől az EU-tagság eléréséhez, és arra is utalt, hogy Zágráb másik fontos külpolitikai célja – a NATO-tagság elnyerése – terén legalább óvatos biztatást szeretne kapni az észak-atlanti szövetség novemberben esedékes rigai csúcsértekezletén. Mint ismeretes, Horvátországgal tavaly októberben kezdett csatlakozási tárgyalásokat az EU, és a balkáni ország arra számít, hogy 2009-ben válhat teljes jogú taggá.
