Először szólaltak meg a horvátok: így készülnek a Mol hatalomátvételére Szerbiában – kiszaladt a szájukon, min robbanhat ki a viszály
Elsődleges érdek, hogy a szerbiai finomító működjön – egyebek mellett erről is beszélt a horvát gazdasági miniszter az MTI tudósítása szerint.
Ante Susnjar először is azt fejtegette, hogy Horvátország elsődleges érdeke, hogy a szerbiai finomító zavartalanul működjön, és hogy a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat minél nagyobb mennyiségű kőolajat szállítson, betöltve stabilizáló szerepét Horvátország és a térség energiabiztonságában.
Erre a nyilatkozatra azt követően került sor, hogy az éjszaka megindult a kőolajszállítás az Adria kőolajvezetéken keresztül a pancsovai finomítóba.
A miniszter elmondta: arra számítanak, hogy Szerbia feltölti stratégiai készleteit, amelyeket az amerikai szankciók idején használt fel, és hogy a finomítói termelés akadálytalanul folytatódik, ami a Janaf számára is kedvezőbb üzleti eredményeket hozhat.
Csak hogy világos legyen: amikor körülbelül száz napja a horvátok kénytelenek voltak leállítani az olajszállítást Szerbiába, arról szóltak a hírek, hogy a horvát tranzitcég, a Janaf akár napokon belül összeomolhat. Ez nem tűnt túlzásnak: a Janaf bevételeinek körülbelül harmadát adja a szerbiai export. Ennek kiesése a vállalat fennállásának legnagyobb csapása volt és katasztrofális következményekkel fenyegetett az üzletmenetre.
Horvát nyilatkozat: így készülnek a Molra Szerbiában
Ez tehát már a múlt, a horvát vezetéken újra folyik az olaj. Susnjar hangsúlyozta: Horvátország betartja az esetlegesen életbe lépő szankciókat, ugyanakkor aktívan támogatja a NIS kezdeményezéseit az amerikai hatóságoknál, mert alapvető érdek, hogy a szerbiai finomító működjön.
Csakhogy az asztalra kerülhet egy újabb konfliktus, amelyet a Mol lényegében biztosra vett, de most frissen mégis kissé bizonytalanná vált érkezése vonhat maga után. A horvát minisztert megkérdezték, hogy a magyarok esetleges részesedésszerzése a NIS-ben befolyásolná-e a horvát–szerb együttműködést, mire Susnjar azt mondta, nem számít változásra, mert Horvátország és a NIS között hosszú évek óta sikeres az együttműködés,
és eddig nem merültek fel kifogások az árképzés kapcsán.
Ez utóbbi pedig könnyen értelmezhető finom elszólásnak is, ugyanis a Mol és a Janaf között régóta dúl a harc az árképzés miatt, igaz, egyelőre nem Szerbiában, hanem az Adria vezeték magyarországi szolgáltatása kapcsán. Ehhez érdemes áttanulmányozni az alábbi térképet.
Ezen az Adria vezeték látható, amelynek van egy szerb, majd egy magyar szakasza. Az utóbbi kapcsán a Mol többször is világossá tette az elmúlt években: a Jadranski naftovod (Janaf)
továbbra is aránytalanul magas és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért,
ugyanis az elmúlt években a horvát olajvezeték-üzemeltető jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek emiatt az európai referenciaár többszörösébe kerülnek.
Valóban nagy kérdés, hogy ha a Mol tényleg átveszi a szerb NIS többségi tulajdonát, az vajon kellő erőpozíciót jelent-e számára, hogy adott esetben a kifogásolt tranzitdíjakat újratárgyalja.
Pláne, hogy közben Magyarország és Szerbia között új olajvezeték is épül.
NIS-felvásárlás: ezt kell róla tudni
Ez még a jövő zenéje, a NIS-é viszont már itt kopogtat az ajtón. Érdemes felidézni, hogyan jutottunk idáig.
Az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) 2025 októberében, az orosz energiaszektort célzó intézkedések részeként szankciókat vezetett be a NIS ellen. A korlátozások következtében leállt a Horvátországon keresztül zajló kőolajszállítás, valamint a pancsovai finomító – az egyetlen szerbiai kőolaj-feldolgozó üzem – termelése.
Az OFAC 2025. december 31-én különleges engedélyt adott ki, amely 2026. január 23-ig lehetővé teszi a NIS számára a finomítói feldolgozás folytatását, a nyersolaj importját és egyes pénzügyi tranzakciókat. A döntés egyúttal lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon az orosz tulajdonban lévő vagyonrészek értékesítéséről, amely iránt a Mol csoport érdeklődik.
A NIS-ben az orosz Gazprom 11,3 százalékos, leányvállalata, a Gazpromnyefty 44,9 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, míg a szerb állam közel 30 százalékos részesedéssel bír.
