Ecostat: mélyponton a nagyvállalati és a kkv konjunktúra mutató
A TOP-100-hoz tartozó nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban tért le a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és erőteljesen csökkent. Április óta a cégek többsége számol a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel az év második felére.
A mérséklődő derűlátást az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki. A vállalati terhek és a központi bevételek növelésére irányuló lépések következményeként a GDP növekedési üteme jövőre mérséklődik, kedvezőtlenebbek lesznek a gazdálkodó szervezetek működési feltételei.
Az Ecostat júliusi bizalmi felmérésének eredményei az üzleti várakozások rövid távú gyengülésére utalnak a gazdaság mindkét meghatározó vállalatcsoportjában. A nagyvállalati TOP-100 konjunktúra index értéke 44 pontra, a kis- és középvállalatoké 37 pontra gyengült, a júniusi 51 illetve 47,2 pontról. A hazai és a nemzetközi környezetben lejátszódó gazdasági folyamatok alapján a költségvetési kiigazítás az idén még gyengébb, a jövő évben erősebb hatást fog gyakorolni a reálgazdaságra - összegez konjunktúra felmérésében az Ecostat. Az intézet szerint a kedvező piaci feltételek nyomán 2006-ban a múlt évi GDP növekedési ütem fennmarad, a külkereskedelmi forgalom bővülése várhatóan dinamikusabb lesz a tavalyinál.
Éves szinten a beruházások élénkülnek, a reálbér 3-4 százalékkal emelkedhet. A növekedés egészséges szerkezetben folytatódik, az államháztartás egyensúlyi problémáinak fokozatos rendezése a kormányzati ciklus első félidejében helyreállíthatja a bizalmat az ország gazdasága és a költségvetési politika iránt. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásait a romló versenyképesség, a költségnövekedés hátrányos következményei indokolhatják. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a TOP-100 több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol.
A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalati kategóriába tartozó cégeket érinti kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A következő fél évben a hazai vállalatok között minden második likviditása romlik, javulásban 9 százalékuk bizakodik.
Az Ecostat felmérése szerint a kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, vélhetően a szabad pénzeszközök szűkössége miatt. Az elégtelen piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek 65 százaléka egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását.
A vállalatok áremelési szándéka nem változott a gazdaság egészére jellemző inflációs nyomás erősödésével. A cégek értékesítési áraikat júliusban is 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben. (MTI Eco)
