Konszenzuson alapuló stratégiát sürgetnek

Magyarországnak széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára van szüksége ahhoz, hogy megragadhassa a kínálkozó lehetőségeket és teljesítse feladatait – a többi között erre hívja fel a figyelmet a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A legnagyobb magyarországi befektetők egy csoportját képviselő szervezet Itt az idő címet viselő, a közelmúltban bemutatott idei – sorban a nyolcadik – éves jelentése felhívja a figyelmet, hogy a nemzeti stratégia részeként kell kezelni a gazdaság olyan területeit, mint az ipar- és tudománypolitika, az oktatás, az egészségügy.
Miközben a gazdaságnak olyan erősségei vannak, mint például a munkaerő minősége, tudáskapacitása, az ország földrajzi elhelyezkedése, számos területen előrelépés kell ahhoz, hogy képes legyen növelni versenyképességét és hatékonyságát. A gazdaság csak akkor lehet erős, ha a nemzetközi szereplők mellett erősek a hazai vállalkozások – szögezik le a befektetők, rámutatva: fontos, hogy a kormányzat központi kérdésként kezelje a hazai cégek, ezen belül is a kis- és közepes vállalatok fejlesztését. A HEBC továbbra is kiemelten fontosnak tartja a közigazgatás fejlesztését, a szféra versenyképessé tételét és működési hatékonyságának fejlesztését. Átfogó szerkezeti átalakításokra, gyors és hatékony intézkedésekre van szükség, kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb szolgáltató állam és kormányzat létrehozására – hangsúlyozzák. A további adónemek bevezetése és a járulékok növelése helyett ugyanakkor mást ajánlanak: a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítását, az adóbeszedés hatékonyságának fokozását, illetve a költségvetés kiadási oldalának csökkentését.

Célja, hogy hozzájáruljon az uniós tagság kínálta lehetőségek minél jobb kiaknázásához és EU-integrációs célt is szolgáló reformok folytatásához, a versenyképesség javulásához. A befektetők és az üzleti szféra nézeteit tükröző ajánlásaival a gazdaság és a politika alakítóinak figyelmét kívánja felkelteni.

Az ERT 45 európai iparvállalat vezetőjét tömöríti, 1500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása.

Célja, hogy hozzájáruljon az uniós tagság kínálta lehetőségek minél jobb kiaknázásához és EU-integrációs célt is szolgáló reformok folytatásához, a versenyképesség javulásához. A befektetők és az üzleti szféra nézeteit tükröző ajánlásaival a gazdaság és a politika alakítóinak figyelmét kívánja felkelteni.

Az ERT 45 európai iparvállalat vezetőjét tömöríti, 1500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. A Magyar Európai Üzleti Tanács által súlypontinak tartott kérdések, javasolt intézkedések I. Euróbevezetés

– önmagában nem cél

– optimum meghatározása

– szakszerű, reális, hiteles és következetesen betartott terv végrehajtása

II. Adózás

– nem jó irány új adónemek bevezetése és a járulékok növelése

– fokozni kell az adóbeszedés hatékonyságát

– csökkenteni kell a költségvetés kiadásait

III. Iparpolitika

– hazai vállalatok (elsősorban kkv-k) fejlesztése

– nem szabad mesterségesen emelni a munkaerő költségét

– a beszállítóipar erősítése

– a logisztikai (góc)szerep erősítése

– megfelelő üzleti légkör kialakítása

– a prioritást élvező iparágak (gépkocsigyártás, elektronika, gyógyszeripar, háztartási készülékek, informatika, távközlés, turizmus)

– kitörési pontok a tudásintenzív iparágakban (biotechnológia, környezetvédelem, egészségügy, gyógyszeripar, inform., távközlés, szolg. közp.)

– az innováció erősítése

IV. Tudománypolitika

– program társadalmi és szakmai konszenzussal

– harmónia az oktatás, a tudomány- és iparpolitika között

– a tudományos pálya presztízsének visszaállítása

– a hazai és uniós források felhasználásának összehangolása

– források biztosítása

V. Oktatás

– egységes szemlélet, rendszer kialakítása

– a szakképzés erősítése, egyes területeken a technikumi rendszer visszaállítása

– az e-tanulás fejlesztése

– az átjárhatóság megteremtése

– többletforrások biztosítása a rendszer átalakításához

– a tudományos-műszaki képzésben részt vevők számának növelése

– átlátható verseny az intézmények között

– az idegennyelv-oktatás fejlesztése

– az állami és magánszféra szoros együttműködése

VI. Közigazgatás

– átfogó szerkezeti átalakítás

– nem fűnyíróelvszerű leépítés

– az elbocsátottak segítése

– kisebb állam

– a teljesítménymérés bevezetése

– ösztönzőrendszer beépítése

– az erkölcsi elismerés kialakítása

– a magánszféra bevonása a szolgáltatásokba

– az e-közigazgatás fejlesztése

– a stabilitás megteremtése

VII. Egészségügy

– az egészségtudatos magatartás erősítése (megelőzés, gondozás)

– verseny kialakítása

– a források hatékonyabb felhasználása

– pozitív külföldi tapasztalatok, eljárások, technológiák átvétele (például e-betegkártya)

VIII. Környezetvédelem

– nem a pluszadóból származó bevétel a cél

– a környezetvédelmi adók ösztönző szerepének erősítése

– a környezetvédelmi adókból származó bevétel más adónemek csökkentését teszik lehetővé

IX. Korrupció

– komplex intézkedéscsomag kidolgozása és bevezetése

– a társadalmi tudat erősítése (már az iskolában)

X. Szürkegazdaság

– átfogó kezelés

– a jogszabályok minőségének javítása

– a jogszabályok betartatásának szigorítása

– a büntetőtételek radikális emelése

– mentalitásváltás

XI. Regionális együttműködés

– EU-n belül is (például visegrádi négyek, majd Bulgária és Románia)

– aktív magyar szerepvállalás

– közös projektek, uniós források közös felhasználása

– kiemelt területek: energia, idegenforgalom, határellenőrzés, logisztika, munkaerőpiac, infrastruktúra-fejlesztés

XII. Kultúra

– versenyképességi tényezőként kell kezelni

XIII. Magyarország mint márkanév

– proaktivitás

Forrás: Itt az idő, 2006 -->