Minden, amit az elfogadott adóváltozásokról tudni kell

Az Országgyűlésben tegnap több fontos törvénymódosításról szavaztak a képviselők. Lapzártánkkor került sor a három törvényjavaslatot magában foglaló adócsomag zárószavazására, amelyen – csakúgy, mint az egy hete a módosítókról tartott voksoláson – zöld utat kapott az adó- és járulékjogszabályok kormányzati szándék szerinti megváltoztatása. A többség úgy határozott, hogy a ház elnök kérje a törvények sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől.
Elbukott viszont a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról és az Alkotmány módosításáról szóló kétharmados többséget igénylő javaslat. A Fidesz nem szavazta meg az alaptörvény megváltoztatását, a választási törvénynél pedig tartózkodott a voksolástól. Az előbbi jogszabályban a kormánytöbbség megszüntette volna a megyei önkormányzatokat, helyettük regionális választott önkormányzatokat hoztak volna létre, a nagyobbik ellenzéki párt azonban életben tartotta volna a megyei testületeket. A választási törvény pedig azért bukott el, mert a Fidesz az önkormányzati testületek létszámának radikálisabb csökkentését, a kétlistás rendszer megmaradását támogatta volna.
A kormány szeptember 1-jén benyújtja a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, addig tárgyal a jegybankkal, az OEP-pel, a parlamenti pártokkal, s felállítja a konvergenciatanácsot – jelentette be a miniszterelnök a parlamentben napirend előtti felszólalásában. Gyurcsány Ferenc szerint a hétfőn elfogadott, a költségvetési egyensúly biztosítására hivatott törvényekkel új szakasz kezdődik a konvergenciaprogram elkészítésében, hiszen a jogszabályok a következő évek makrogazdasági mozgásterét jelölik ki. Így az előkészületek során a kabinet a pénzügy-politika alakításában szorosabb együttműködést kíván kialakítani a Magyar Nemzeti Bankkal, jövő héten konzultációt kezd a két fél – fogalmazott a kormányfő. Emellett az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal is meg kívánja tárgyalni a program első tervezetét augusztus első két hetében, ahogy a parlamenti pártokkal is. „Nincs alternatívája a tárgyalásnak” – jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel kapcsolatban annyit mondott még, hogy az egyensúlyteremtő csomaggal kapcsolatos kritikák „elhallatszottak a kormányhoz”, azokat megfontolták, de nincs más út, mint e program végrehajtása. A kabinet szerdai ülésén fogadja el azt a határozatot, amellyel létrehozza a konvergenciatanácsot. A tanácsadó testület háromfős lesz; a miniszterelnök Bogsch Eriket, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatóját, Simor Andrást, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatóját és Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Group közép-európai igazgatóját, a CIB Bank Rt. elnökét kérte fel a tagságra – mindegyikük elvállalta az ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzendő feladatot. A testület feladata a konvergenciaprogram el- és előkészítése, s az, hogy képviselje a programot itthon és külföldön.
Az SZDSZ jelezte: azt javasolják Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, hogy a konvergenciatanácsban kapjon helyet a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke is. Az előbbi Járai Zsigmond, az utóbbi pedig a fideszes Varga Mihály.

Surányi György szerint a konvergenciatanács célja, hogy a kormányzatnál szélesebb társadalmi körben fogadtassa el a „meggyőzően fenntartható egyensúlyi fejlődés mellett megvalósuló” konvergenciafolyamatot. Ez a munka segítheti az államháztartás és a gazdaságpolitika iránti bizalom helyreállítását, ugyanakkor a volt jegybankelnök hozzátette: a működés során derül ki, hogy mennyire hasznos egy ilyen testület. Surányi leszögezte, nem kommunikációs intézményről van szó, a tanács erejét az adja, hogy független személyiségek nyilvánosan is véleményt formálnak a konvergenciaprogramról, és nemtetszésüknek is hangot adhatnak. Ennél erősebb testületet nem is tart kívánatosnak a szakember, mert az már ellentmondana a demokratikus elveknek.

Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója úgy véli, hogy elsősorban a versenyképesség, azon belül is az ipar versenyképességének szem előtt tartását figyeli majd tanácstagként a konvergenciaprogramban. Ehhez elsősorban a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése szükséges – függetlenül az euró bevezetésének időpontjától. Utóbbival kapcsolatban egyébként Bogsch nem kívánt pontos időpontot mondani. A cél, hogy Brüsszel felé hiteles program menjen ki.

Surányi György szerint a konvergenciatanács célja, hogy a kormányzatnál szélesebb társadalmi körben fogadtassa el a „meggyőzően fenntartható egyensúlyi fejlődés mellett megvalósuló” konvergenciafolyamatot. Ez a munka segítheti az államháztartás és a gazdaságpolitika iránti bizalom helyreállítását, ugyanakkor a volt jegybankelnök hozzátette: a működés során derül ki, hogy mennyire hasznos egy ilyen testület. Surányi leszögezte, nem kommunikációs intézményről van szó, a tanács erejét az adja, hogy független személyiségek nyilvánosan is véleményt formálnak a konvergenciaprogramról, és nemtetszésüknek is hangot adhatnak. Ennél erősebb testületet nem is tart kívánatosnak a szakember, mert az már ellentmondana a demokratikus elveknek.

Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója úgy véli, hogy elsősorban a versenyképesség, azon belül is az ipar versenyképességének szem előtt tartását figyeli majd tanácstagként a konvergenciaprogramban. Ehhez elsősorban a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése szükséges – függetlenül az euró bevezetésének időpontjától. Utóbbival kapcsolatban egyébként Bogsch nem kívánt pontos időpontot mondani. A cél, hogy Brüsszel felé hiteles program menjen ki. Az elhatározott változtatások A vállalkozásokat érinti

Szeptember 1-jétől

– 4 százalékos „szolidaritási adó” (különadó) bevezetése az adózás előtti eredmény után

– az adóköteles természetbeni juttatások szja-terhe 44-ről 54 százalékra emelkedik

– minimum járulékalap bevezetése: a minimálbér duplája után kell fizetni a tb-, a munkavállalói egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot. Mentességet lehet kérni az APEH-től, de a bejelentés valóságtartalmát az adóhatóság vizsgálja

– a cégtelefonáfa levonható hányada 50-ről 70 százalékra nő, ám a cégtelefon magáncélú használata adóköteles természetbeni juttatás lesz

Október 1-jétől

– az eva kulcsa 15-ről 25 százalékra változik

2007. január 1-jétől

– életbe lép a házipénztáradó

– minimum társasági adó

– tovább él a „bankadó”

– módosulnak a fejlesztési adókedvezmény feltételei

– az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentes határa lejjebb tolódik

A Magánszemélyeket érinti

Szeptember 1-jétől

– 4 helyett 6 százalék lesz a munkavállalói egészségbiztosítási járulék, és 1 helyett 1,5 százalék a munkavállalói járulék

– 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó

2007. január 1-jétől

– magánszemélyek szolidaritási adója: a járulékplafon feletti rész 4 százaléka

– megszűnik a Sulinet-, a szellemi tevékenység, a lakáshitel-törlesztés és a felnőttképzési díj utáni szja-kedvezmény, további korlátozás a megmaradóknál

– 6-ról 7 százalékra módosul a munkavállalói egészségbiztosítási járulék

– évi 10 ezer vagyonosodási vizsgálat

„Vegyes” változások

Szeptember 1-jétől

– a 15 százalékos áfakulcs megszűnik, az alá tartozó termékek a 20 százalékos kulcs alá kerülnek

– a mostani 4 helyett 14 százalékos ehót kell fizetni egyes jövedelmek után bizonyos összeghatárig

– a cigaretta jövedéki adója 5,7%-kal, a bor kivételével a szeszes italoknál 7%-kal emelkedik; 2007. áprilisban és szeptemberben újabb tehernövelés

Törvénybe foglalt lépések visszavonása

– novembertől mégsem szűnik meg a tételes, havi 1950 forintos eho

– 2007-ben nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés

– 2007 végével mégsem szűnik meg a helyi iparűzési adó -->