A világ növekedésének egyik fő motorja

A világ GDP-növekedésének közel 40 százalékát Kínának és Indiának köszönhetjük az elkövetkező 15 évben – állítja az Economist Intelligence Unit közelmúltban közzétett elemzése. Az erőteljes gazdasági növekedés (és az arra alapozott költségvetési finanszírozás javulása) volt az elsődleges indoka annak is, hogy a napokban a Fitch felértékelte India szuverén adósságát, befektetési kategóriába sorolva azt (BBB mínusz). A Moody’s már korábban meglépte ezt, a Standard & Poor’s besorolása pedig éppenhogy elmarad ettől.

Mindez nem véletlen: az 1990-es évek elején elindított reformfolyamatok látványos eredményekhez vezettek, és így – a gazdaságban jelentkező ellentmondások ellenére is – az indiai a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdaságává vált. A GDP 2000 és 2005 között 30 százalékkal nőtt, az éves átlagos bővülési ütem hat százalék volt. Ezzel az ütemmel India az Egyesült Államok, Kína és Japán után a negyedik a világon.

A szolgáltatás a gazdaság húzóágazata: tavaly az GDP közel 50 százalékát adta. Az IT-szektor kifejezetten erős és dinamikusan fejlődő szektor – a világon sok helyen irigyelt a növekedés üteme. Nem véletlen, hogy India ma már a világ offshoring, szolgáltatóközpont-befogadó országai közül az egyik legjelentősebb (egyébként e tekintetben versenytársa Magyarországnak is). Az ipar növekedése az utóbbi három évben felgyorsult, tavaly kilencszázalékos volt. Elsősorban a feldolgozóipar mutat kiemelkedő teljesítményt, ez adja a teljes termelés közel 80 százalékát. A dinamikusabb bővülést azonban akadályozza az infrastruktúra elmaradottsága. A mezőgazdaság jelentőségét az adja, hogy a lakosság mintegy hetven százaléka ebből él.

Hat éve jelentősen liberalizálták a külföldi működőtőke-befektetések befogadásának feltételeit több ágazatban, úgymint a légi közlekedésben, a bankszektorban, a távközlésben és a tömegtájékoztatásban, így tavaly már közel kétszer annyi FDI érkezett (5,6 milliárd dollár), mint korábban. Az országban megtelepedett FDI kumulált értéke 50 milliárd dollárt tesz ki.

Könnyítették a piacra jutást is, például a behozatalra alkalmazott négyszázalékos kiegészítő vámot eltörölték, a nem mezőgazdasági jellegű termékekre vonatkozó importvámot 15 százalékra csökkentették, s tulajdonképpen eltörölték a mennyiségi behozatali korlátozásokat. Ám továbbra is magas – átlagosan 17 százalékos – kiviteli vámrendszert tart fenn az ország, és számos adminisztratív, piacvédelmi hatású exportkorlátozást is alkalmaz, például a dömpingvámot.