Fél százalékponttal nőtt az alapkamat

Veszélyben az árstabilitás: nem csupán az idén és jövőre, hanem 2008-ban is jóval 3 százalék felett maradhat az infláció – jelentette be Járai Zsigmond jegybankelnök tegnap, miután a monetáris tanács 7,25 százalékra emelte irányadó kamatát. Az 50 bázispontos emelés nem volt meglepetés, hiszen az utóbbi hónapokban az inflációs adatok rendre kellemetlen meglepetéssel szolgáltak, ráadásul a jegybank negyedévente készülő részletes inflációs jelentéséről is kiszivárgott néhány napja, hogy igen magas előrejelzéseket tartalmaz.

A magasabb alappálya és a kiigazító csomag árfelhajtó tényezői elegendő súlyúak voltak ahhoz, hogy a monetáris tanácsban folyamatosan jelen lévő véleménykülönbségek ellenére ezúttal egységesen szavazzanak a tagok. Fontos megjegyezni, hogy a jelentés szerint a jegybank 2007-ben elvétette volna inflációs célját, hiszen az árindex mindenféle kormányzati „ráhatás” nélkül is kilépett volna a 3±1 százalékos célsávból. A hatósági árintézkedések és adóváltozások azonban jövőre 3, 2008-ban egy százalékponttal tolják felfelé az átlagos áremelkedési ütemet, így változatlan monetáris kondíciók mellett az árstabilitás elérhetetlennek tűnő meszszeségekbe kerül.

Ennek megfelelően a jegybank tartós kamatemelési sorozatra rendezkedett be, ám ennek kommunikációja meglehetősen felemásra sikeredett. A tanács közleményéből – a nagyobb monetáris mozgástér érdekében – ugyanis kikerült az a mondat, amely szerint a szigorítás mindaddig indokolt, amíg a kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs célokkal. Igaz, mindezt Járai később, a sajtótájékoztatón megosztotta a nagyközönséggel. A kritikus mondat egyébként nem állít mást, mint ami az inflációs célkövetéses rendszerek magatartási szabálya, így kicsit rejtélyes, hogy a közeljövőben mikor és milyen mértékben emeli irányadó kamatát a tanács. A kötvénypiacon az év végére várt kamatszintből akár arra is lehet következtetni, hogy a következő hónapokban további 25-25 bázispontos emelések következhetnek, ám ezt cáfolni látszik, hogy a monetáris politika döntéshozó testületének az a véleménye: Magyarországon nem lehet olyan szép szabályos kamatciklusokat folytatni, mint mondjuk az Egyesült Államokban.

Az előrejelzés egyébként felmérte a kiigazító csomag következő évekre gyakorolt hatását. A megugró infláció mellett a gazdasági növekedés 2,5 százalék körüli szintre esik vissza, az egyensúlyi pozíciók javulnak. Ezzel együtt a konvergenciaprogram rossz, mivel a nagy átverések után a nagy kapkodások korszaka következik – sietett leszögezni Járai, aki mindössze azt látja eredménynek, hogy a konzervatív tervezésnek köszönhetően legalább igazak a számok, amelyek benne vannak.