Hatásos a szigorú fellépés
Több lépcsőben erőteljesen megnövekszik a cigaretta jövedéki adója a közeljövőben: szeptember 1-jétől 5,7, a következő év áprilisában és szeptemberében pe-dig újabb 2,7-2,7 százalékkal.
Az adómérték jelenleg 6880 forint plusz a kiskereskedelmi ár 27 százaléka, de legalább 12 630 forint ezerszálanként. Szeptembertől 7240 forint plusz a kiskerár 27,5 százaléka, de minimum 13 090 forint lesz az adó ezerszálanként.
Nem kell jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: jelentősen drágulnak majd a dohánytermékek; jövőre egy dobozt átlagosan 500 forintért adnak majd. Ezzel pedig ismét erőre kaphat a feketegazdaság. Ám a jelek arra utalnak, ezúttal sikerült megfelelő eszközt találni a csempészek visszaszorítására, s nem kell számítani az áremelkedések után az illegális kereskedelemben rendre bekövetkező élénkülésre. A júliusban bevezetett rendkívül szigorú határellenőrzések következtében ugyanis látványosan csökkent a feketepiacra szállítók száma a legveszélyeztetettebb ukrán határszakaszon. Mint ismert, a nyár közepétől él az a rendelkezés, miszerint a csempészek akár a gépkocsijuknak is búcsút inthetnek, ha lebuknak. Emellett azt sem veszik jó néven a zavarosban halászók, hogy a fináncok időt és energiát nem kímélve tételesen átvizsgálják a gyanús kocsikat. A vámhatóság autószerelőket is alkalmaz, akik tisztában vannak azzal, hogy egy-egy járműfajtánál milyen rejtekhelyek kialakítására van lehetőség. A felderítőmunkát keresőkutyák is segítik.
A forgalmazási adatok is mutatják, hogy jó irányba tett lépéseket a vám- és pénzügyőrség: a legális cigarettapiac kezd életre kelni a térségben. A gyártók által rendelt adójegyek jelzik a legérzékenyebben, hogy áttörés kezdődött: míg januárban például 45 ezer adójegyet adtak ki, addig júliusban ennek már több mint a dupláját. (Az adójegy megléte azt bizonyítja, hogy a forgalomba kerülő dohánytermék után megfizették az általános forgalmi és a jövedéki adót.) A visszajelzések szerint olyan észak-alföldi településeken is megindult a legális cigarettaforgalmazás, ahol eddig ez gyakorlatilag nem fordult elő. A tapasztalatok szerint elsősorban az alacsonyabb árfekvésű árut keresik, ezzel pótolva a rendkívül olcsó ukrán csempészcigarettát.
A dohánygyártók is kezdenek alkalmazkodni az új helyzethez. Az eddig csak prémium termékeket előállítók esetenként alacsonyabb kategóriájú cikkekkel, valamint vágott dohánnyal is piacra lépnek, s az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dobozba a nálunk megszokott 20 szál helyett csak 19-et tesznek, egyben 20-30 forinttal mérsékelve az árat. Az „optikai” árcsökkentés azonban ennél lejjebb nem mehet, ugyanis a WHO megtiltja ezt, hogy a fiatalok ne juthassanak olcsón cigarettához.
A magasabb adómértékek jótékonyan hatnak ugyan a költségvetési bevételekre is, ám az emelés elsősorban EU-s kötelezettségből fakad: Magyarország csatlakozási szerződésében – az adóterhek uniós harmonizációjának jegyében – 2008. december 31-ig kapott haladékot, hogy elérje a minimális adóterhelést a cigaretta esetében. (A jelenlegi szabályozás szerint a jövedéki adó mértéke nem lehet kevesebb a legnépszerűbb árkategóriájú termékek esetében, mint a kiskereskedelmi ár 57 százaléka és 64 euró ezerszálanként.) Az adómérték emelkedése összhangban van azzal a Magyarország által támogatott WHO-célkitűzéssel is, miszerint a dohányzás egészségügyi kárait csökkentendő, a hozzáférhetőséget – elsősorban a fiatalokét – az adók és árak emelésével kell korlátozni.
Bár eltérő a piaci szereplők becslése a feketepiac méretéről, abban egyetértés van, hogy jelenleg jócskán meghaladja a 10 százalékot. Annyi biztos: míg néhány éve még 20-25 milliárd szálat adtak el legálisan, addig tavaly mindössze 14 milliárdot. Ez rendkívül káros a költségvetésnek, de a dohánygyártók piaci pozíciót is alapjaiban rengeti meg. Közös cél tehát, hogy a csempészet visszaszoruljon. Ezért is hosszabbította meg a közelmúltban a Magyar Dohányipari Szövetség a vám- és pénzügyőrséggel kötött megállapodást. A szövetség egyebek között az elkobzott dohánygyártmányok megsemmisítését segíti. BJA
