Kevés külföldi csúcsvezető

Világszerte megfigyelhető, hogy a nagyvállalatok első emberei túlnyomó részben hazai szakemberek – összegzi személyzeti tanácsadók tapasztalatait a Le Figaro. Dominique Paris, a Watson Wyatt igazgatója szerint az elnökök 90-99 százaléka a cég anyaországának állampolgára, és a vezérigazgatók között sem sokkal több az „idegenlégiós”. Éppen ezért mindig nagy feltűnést kelt, ha mégis egy külföldi menedzser kerül valamely ismert cég élére: ilyen volt, amikor nemrég bejelentették, hogy az indiai Indra Nooyi veszi át a PepsiCo irányítását. Franciaországban mindössze a Carrefour kiskereskedelmi láncot és a Renault-Nissan autógyárat vezeti külföldi (a spanyol José-Luis Duran, illetve a libanoni–brazil Carlos Ghosn). Németországban is hasonló a helyzet, hiszen a DAX indexben szereplő 30 nagyvállalat közül kettőnél (Deutsche Bank: Joseph Ackermann, Svájc és RWE: Harry Roels, Hollandia) származik más országból a csúcsvezető. Az Egyesült Államokban az 500 legnagyobb cégnek mindössze két százalékát irányítja külföldi szakember.
A fejvadászok szerint elsősorban a nyelvi akadályok állják útját a külföldi vezetők kinevezésének, de tágabb értelemben az adott ország kulturális környezetének nem kellő ismerete is akadályt jelent. Ráadásul a legtöbb vállalat HR-stratégiája is inkább a belső utánpótlás kinevelését támogatja. A csúcsvezető alatti szinteken azonban már más a helyzet: az igazgatótanácsi tagok között sokkal gyakrabban találkozunk külföldi nevekkel.
Poór József, a Mercer Magyarország ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon csökken a külföldi menedzserek száma. A legalább 8-10 éve meglévő leányvállalatoknál alig van külföldi felső vezető, helyüket magyarok vehetik át. Erre példa Tarsoly József, aki Robert Murray ügyvezető igazgatót váltotta nemrég az athéni székhelyű Coca-Cola Hellenic Bottling Company cégcsoport magyarországi egységének élén. Személyében először lett magyar csúcsvezetője a dunaharaszti üzemnek. A bécsi központú Update Software AG budapesti leányvállalatának élére májusban került magyar vezető, Rajkay Mátyás, aki Norbert Künzlt váltotta.
Poór József szerint akad olyan multinacionális cég, amelyik a cégkultúra miatt az első számú vezetői székben vagy a pénzügyi, esetleg a marketing irányítói poszton „expatot” hagy. Az idén májusban például két olasz váltotta egymást az Inter-Európa Bank élén: miután Luigi Mastrapasqua vezérigazgató lemondott mandátumáról, Andrea Rigonit nevezték ki helyette. Hozzátette: egyre gyakoribb a konkrét projekt végrehajtásához érkező külföldi menedzser, illetve az időszakos expat, aki nem 4-6 évet, hanem egy-két esztendőt marad az országban.
Az érem másik oldala, hogy a magyar vállalatok külföldi leánycégeit nagyon gyakran magyar szakemberek irányítják. Például a Mol romániai leányvállalatának ügyvezető igazgatója az idén januártól Szalay Zsolt, aki 2002 óta a társaság marketingigazgatójaként dolgozott. A legfrissebb ilyen karriersiker pedig Kocsis Gáboré, aki szeptember elsejétől Szerbiába utazik. A Pannon pénzügyi vezérigazgató-helyettese ugyanis a Mobi 63-nál, a Telenor most megvásárolt leányvállalatánál fog hasonló posztot betölteni.