Konvertibilissé válik a lej
A román központi bank szeptembertől engedélyezi külföldieknek a rövid lejáratú értékpapírügyleteket, ezzel – 60 év után először – teljesen konvertibilissé teszi a lejt. A pénzügyminiszter – a külső egyensúlyt leszámítva – gyorsan javuló adatokról számolt be, a jegybank elnökhelyettese pedig úgy látja, hogy a gazdaság kész az EU-tagságra.
A januárban végrehajtott liberalizálás nyomán a valutakülföldiek lehetőséget kaptak az egy évnél hosszabb lejáratú, lejben jegyezett értékpapírokkal végrehajtandó ügyletekre. Most ezt a korlátozást is eltörölték, egyúttal a román állampolgárok számára is engedélyezték, hogy külföldi papírokkal kereskedjenek. Az idei szereplése alapján a Bloomberg a lejt kiemelt helyre sorolja. Az utóbbi két évben kétmilliárd euró körüli összegben érkezett spekulatív tőke az országba, és ennél jóval kevesebb távozott. A jegybanknak október óta nem kellett beavatkoznia az árfolyam alakulásába, bár az intézmény – mint Cristian Popa alelnök hangoztatta – erre bármikor kész.
Az irányadó kamatot a központi bank június 27-én – negyed ponttal – 8,75 százalékra emelte, mert a kormánykiadások várható növekedése és az adók emelése miatt az inflációs nyomás erősödésére számít. A drágulás éves rátán 7,1 százalék volt júniusban, a pénzügyminiszter szerint azonban ez decemberig 6,5 százalékra lassul. Sebastian Vladescu kijelentette: nem törekszenek mindenáron a drágulás ütemének leszorítására, mert – az euró mielőbbi bevezetésével szemben – előnyben részesítik az infrastruktúra fejlesztését célzó tervek finanszírozhatóságát. Az egységes valuta átvételét Bukarest valamikor 2011–12 után tervezi.
Romániának az IMF-fel kötött megállapodása az idén júliusban lejárt. Korábban a valutaalap kiegyenlített vagy ahhoz közeli költségvetést írt elő, hogy fékezni lehessen az inflációt, a szédületes ütemben növekvő fogyasztást és a folyó fizetési mérleg hiányát, ami jelenleg a GDP kilenc százaléka körül van. A kiadási korlátozások miatt azonban 2005-ben problémák voltak az uniós strukturális alapok fogadásával, ezért el kellett halasztani több fontos infrastruktúra-fejlesztési terv elindítását. Az államháztartás konszolidált – a tb és az önkormányzatok gazdálkodását is tartalmazó – mérlege márciusban 0,68, júniusban pedig 1,12 százalékos (GDP-arányos) többletet mutatott, a kabinet azonban elhatározta, hogy az állami beruházások gyorsítása végett az idei pénzügyi évet 2,5, a jövő évit pedig kétszázalékos hiánnyal zárja. Ez közel a duplája az utóbbi években tartott aránynak. Az élénk építőipari és általános beruházási tevékenységnek köszönhetően a gazdasági növekedés az idén várhatóan 6-6,5 százalék lesz, s ez – a pénzügyminiszter becslése szerint – a következő két évben sem megy hat százalék alá.
