Tesztelik a kártyaleolvasót

Vizuális egészségbiztosítási kártyaleolvasót fejlesztettek ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai szakemberei, amely az útlevelek határátkeléskor történő ellenőrzéséhez hasonló rendszerrel működik. Király Gyula, az OEP főigazgató-helyettese ezt azzal kapcsolatban mondta el a Világgazdaságnak, hogy az egységes európai uniós egészségkártya országok között történő használhatóságának első, tíz országra terjedő, kísérleti szakasza sikerrel zárult, s az OEP-nek meghatározó a szerepe a második szakaszban.

A második fázisban már több tagállam bevonása és a kártyán lévő információk bővítése a cél, valamint az, hogy a különböző nyelvű országok egészségbiztosítási kártyáinak egységes használhatóságát biztosítsák. Erre fejlesztették ki és bővítik a vizuális kártyaleolvasót. A programra az unió 3,5 millió eurót fordít. A munkát az uniós Netc@rds konzorcium fogja össze, amelynek 2004 óta tagja hazánk is.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az Európai Unió tagállamaiban 2008-tól kötelező lesz az egységes egészségkártya használata. Arról még nem döntöttek, hogy ez elektronikus vagy plasztiklapocska lesz-e. Az előző tízszer drágább, ám lényegesen több adatot tartalmazhat, több speciális egészségügyi rendszerhez való hozzáférést szolgálhat, mint a plasztiklap. Ám ez utóbbi is megfelel a célnak: ezzel is ellenőrizhető a biztosítotti jogviszony, így alkalmas a gyógykezeléseknek a tagállamok közötti utólagos elszámolására. Hazánkban tavaly készült el a plasztiklapocska, felváltva az E-111-es nyomtatványt, amellyel az uniós országokba utazók igényelhették az egészségügyi ellátásokat, most ezzel tehetik meg azt. A kártya 18 év felett egy évig érvényes, nyugdíjas korúaknál pedig három évig. Ennek egyik oldalán a biztosító és a biztosított azonosítója, a kártya sorszáma és érvényessége szerepel. A másik oldalára telepíthetők az uniós használathoz szükséges adatok. A lapot egyelőre azoknak adják ki, akik külföldi utazásaik miatt azt igénylik. Teljes bevezetéséig itthon a jelenlegi kék színű tajkártyát használjuk.

A Netc@rds-projekt első fázisának munkájában hazánk tíz tagállammal együtt vett részt. Azt modellezték, hogyan ellenőrizhető az uniós polgárok biztosítotti jogviszonyának más országok egészségügyi intézményeiben kapott ellátása, illetve az ellátásért járó finanszírozás a biztosítók között. A kártyát először az athéni olimpia 1200 résztvevője kapta meg, akkor hetvenen vették igénybe a görög gyógyintézeti ellátást, köztük magyarok is.

Az év elején Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyében már az uniós elektronikus csipkártya pilotprogramját kezdték meg, ennek során a szomszédos Ausztria, valamint Bajorország hazánkba utazó polgárai, illetve a magyar biztosítottak több mint harminc hazai rendelőben és patikában, valamint az említett országok intézményeiben ezzel a kártyával igazolhatják jogviszonyukat s számolnak el egymással a biztosítók.

A Netc@ards-projekt második fázisával kapcsolatban a főigazgató-helyettes arról is tájékoztatott, hogy létrehoztak egy internetes portált, amelyhez az OEP előzetes engedélyével a hazai egészségügyi intézmények is csatlakozhatnak. Ez különösen ott fontos, ahol sok uniós polgár fordul meg. A portálhoz való csatlakozásra a gyógyintézmények meglévő informatikai rendszerei alkalmasak, csupán egy körülbelül 10 euróba kerülő kártyaleolvasót kell telepíttetniük hozzá. Ennek a segítségével a pácienstől kapott egészségkártya alapján ellenőrizhetik a biztosítotti jogviszonyt, a beavatkozásért járó költségelszámolás már a biztosítók dolga. Ám a 25 tagállam különféle betűkaraktereinek felismerésére még „meg kell tanítani” a kártyaleolvasót.