Exportfelfuttatási lehetőség

Elégedett a két ország közötti politikai kapcsolatok alakulásával az orosz államfő és a magyar miniszterelnök, akik Szocsiban hétfőn tartott munkatalálkozójukon jelentős közös gazdasági projektek megvalósításáról tárgyaltak. Vlagyimir Putyin és Gyurcsány Ferenc találkozójának középpontjában mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, valamint energetikai kérdések álltak – az aláírt megállapodás pedig jelentős magyar exportfelfutásnak teremt lehetőséget. Putyin – az MTI-Eco jelentése szerint – így fogalmazott: Oroszországgal közös projektjeinek megvalósulásával Magyarország minőségileg új pozíciókra tehet szert az európai energiapolitikában, jócskán hozzájárulva az összeurópai problémák megoldásához.

Ötéves mezőgazdasági és élelmiszer-ipari megállapodást írt alá tegnap Szocsiban Gráf József magyar és Alekszej Gorgyejev orosz mezőgazdasági miniszter. Az egyezmény öt évvel meghoszszabbítható lesz. A kormány a kétoldalú kapcsolatok felújításától azt reméli, hogy a rendszerváltozás után jelentősen visszaesett magyar agrárexport rövid időn belül megkétszereződik. A statisztikák szerint tavaly 260 millió dollár értékben szállítottunk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Oroszországba, miközben a teljes magyar agrárexport 3,5 milliárd eurót tett ki.

A keretmegállapodást a két ország vállalkozásainak, pénzügyi intézeteinek kell kitölteniük tartalommal – fogalmazott Gráf József. Mint ismert, a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Euroinvest Zrt. és az Orosz Sörfőző Rt. már korábban szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy 200 millió dolláros beruházással cukorgyárat létesítenek Rjazanyban, teljes cukorrépa-termelési háttérrel (VG, 2006. szeptember 18.). A Baromfi Terméktanács pedig arról írt alá előszerződést, hogy a hazai termelési technológia átadásával brojlercsirketelepet létesít Oroszországban, 60 ezer tonnás indulókapacitással. Moszkva már korábban kilátásba helyezte, hogy feloldja a madárinfluenza miatt bevezetett importtilalmat a magyar baromfitermékekre.

Technológiaexport valósulna meg a sertéstermelésben, ahol kezdetben 300-500 ezer hízó előállítására alkalmas telepek létesülnének. Ha a kapacitást egymillióra lehetne növelni, a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick csoport vágóhidat és feldolgozót is építene. Az agrárminiszter leszögezte: Magyarországnak az az érdeke, hogy a termelési rendszerek exportja mellett a tényleges hazai árufeleslegből is több találna gazdára az orosz piacon. Az itthoni agrártermelés 40 százalékának elhelyezésére ugyanis nincsenek biztonságos értékesítési lehetőségek.

Október 13-án Moszkvában tartja következő ülését az orosz– magyar gazdasági vegyes bizottság – közölte Putyin elnök újságírókkal a tárgyalások után a magyar Mol élénkülő oroszországi tevékenységére utalva. Ismert, hogy a magyar olajtársaság a nyáron alulmarad az orosz Udmurtnyeftyért folyó harcban. Ugyanakkor a mostani hír sem szól arról, hogy konkrét biztatást kapott volna az orosz elnöktől.

Kiemelkedő magyar–orosz projektnek ígérkezik a Magyarországon tervezett tízmilliárd köbméternyi gáztárolás, amelynek megvalósíthatósági tanulmányát – mint arról beszámoltunk – az év végéig elkészíti az orosz részről érintett Gazprom és a Mol projektvállalata. A hírügynökségek szerint a beruházásról Putyin annyit közölt, „semmi nem utal arra, hogy ne valósulna meg”. Mivel eddig nyilvánosan fel sem merült, hogy lenne akadálya az itteni kereskedelmi gáztárolásnak, nem világos, miért zárta ki az elnök a beruházás elmaradását. Megismételte nyár eleji közlését, miszerint Magyarországnak fontos szerep juthat az orosz energiaexport diverzifikálásában. VG