Gyorsulási pályára kerültek az árak

Egyértelműen emelkedik az infláció Magyarországon: augusztusban az egy évre visszatekintő drágulás 3,5 százalékos volt, 0,5 százalékponttal nagyobb, mint júliusban. A dinamika szinte minden termékcsoportban növekedett: leginkább az élelmiszerek és az üzemanyagok körében volt megfigyelhető látványos árnövekedés, de az idegenforgalmi szolgáltatásoknál is jelentős árszintemelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az augusztusi adatok világosan mutatják, hogy az idei inflációs pálya a kiigazítási csomagtól függetlenül is jóval magasabban húzódik, mint ahogyan azt az év elején feltételezték a szakértők. E szempontból különösen a jegybank optimizmusa bizonyult utólag túlzottnak. A magas fogyasztói árindexből látszik, hogy a jegybank akkor is elvétette volna a 2007 elejére vonatkozó inflációs célt, ha az egész pályát szeptembertől nem írná felül a kiigazítási csomag árakra gyakorolt erőteljes hatása. (Januártól a 3 ±1 százalékpontos céltartomány felett lenne a fogyasztói árindex.)

Az infláció megugrása több tényező együttes hatásának a következménye. A feldolgozatlan élelmiszerek ársokkja és a tartósan magas energiaárak átgyűrűztek több szektorba, valamint a gyengülő árfolyam is elkezdte éreztetni hatását az importárakban. Így nem is meglepő, hogy a legnagyobb áremelkedések a külföldi üdülésnél, a cukornál, a sertéshúsnál és pékáruknál voltak tapasztalhatók. Látványosan fordult a tartós fogyasztási cikkek hosszú ideje tartó deflációs tendenciája is, augusztusban már jelentősnek mondható, 0,4 százalékos havi áremelkedést jegyzett a KSH.

Különösen erőteljesnek tűnik a gyorsulás, ha a maginfláció alakulását tekintjük. A stabilabb ármozgású, szezonális ingadozásokra érzéketlen termékek az utóbbi negyedévben látványosan drágultak. Egy évre kivetítve az utóbbi három hónap ármozgását, a negyedéves évesített maginfláció 6 százalék felett állt a nyár végén. (Lásd grafikonunkat.) A meredek emelkedés nem sok jót sejtet a jövőre nézve sem, Kovács György, a Budapest Economics elemzője pedig olyan fundamentális tényezőket emel ki, mint a feldolgozatlan élelmiszerek oldaláról tartósnak tűnő árnyomás.

Ilyen körülmények között érkeznek a szeptember–októberi adatokba (a számlázási időszakok miatt a két hónap közötti megoszlás bizonytalan) az áfa- és hatóságiár-emelések hatásai. Jól mutatja ennek jelentőségét, hogy a harmonizált fogyasztói árindex, amelyben a szolgáltatás igénybevételekor, vagyis augusztusban kell szerepeltetni az áremelések hatását, már 4,7 százalékon áll, pedig a két mutató között a 0,1-0,2 százalékpontnál nagyobb eltérés igen ritka. Kovács szerint a központi intézkedések következtében a két őszi hónapban összességében 2-2,5 százalékpontos megugrás várható. Év végére 6 százalék körüli, jövő év elején a 8 százalékot is elérő árindexet várnak az elemzők.

Ilyen körülmények között kérdés, hogy miként dönt a monetáris tanács az irányadó kamatokról. A piac biztosra veszi a további emelést, ám Neményi Judit tanácstag az óvatosság mellett érvelt a múlt héten, ráadásul a kisebb, 25 bázispontos emeléstől is elzárkóznak a „galambok”, mondván, szabályos kamatemelési ciklusra nincs mód. Ugyanakkor az árfolyam erősödése nélkül aligha van mód a 2008-as inflációs cél elérésére (a 2007-es éven a monetáris politika „átnéz”, mondván, egyszeri árszintemelő lépéseket nem szükséges ellensúlyozni), így akár egy erőteljesebb kamatlépés sem kizárt. MI

Bár az áttörés nem bizonyult tartósnak, a következő napokban a 274,5–275,5 forintos sávnál erősebb szinteken mozoghat a hazai valuta.

A kedvező forintmozgás ellenére azonban a jövő hónapban újabb megrázkódtatások érhetik az árfolyamot a közelgő választások, a konvergenciaprogram fogadtatása és az ehhez szorosan kapcsolódó esetleges Moody’s-leminősítés kapcsán.

Az elemzők ezért év végéig továbbra is a 270–280 forintos sávon belülre várják az euró–forint árfolyamot.

Bár az áttörés nem bizonyult tartósnak, a következő napokban a 274,5–275,5 forintos sávnál erősebb szinteken mozoghat a hazai valuta.

A kedvező forintmozgás ellenére azonban a jövő hónapban újabb megrázkódtatások érhetik az árfolyamot a közelgő választások, a konvergenciaprogram fogadtatása és az ehhez szorosan kapcsolódó esetleges Moody’s-leminősítés kapcsán.

Az elemzők ezért év végéig továbbra is a 270–280 forintos sávon belülre várják az euró–forint árfolyamot.-->