Montenegró egy aranybánya

Megteremtette a mélyreható gazdasági reformok lehetőségét a vasárnap tartott montenegrói parlamenti választás, amelyen fölényes győzelmet aratott a függetlenség kivívásában kulcsszerepet játszott Milo Dukanović miniszterelnök. Az előzetes eredmények szerint Dukanović jobbközép koalíciója 41 helyre számíthat a 81 fős podgoricai törvényhozásban, ráadásul a szerb kisebbség pártjai közül sem azok erősödtek meg, amelyek revideálni akarják a Szerbiától való elválást. A kampányban ellenfelei korrupcióval és nepotizmussal vádolták Dukanovićot. Ennek dacára megfigyelők szerint technokrata szemléletű ellenzéki tevékenység várható zömüktől.

Az egykori jugoszláv tagköztársaságot elnökként vagy kormányfőként tizenöt éve irányító Dukanović első nyilatkozataiban hangsúlyozta: mindent megtesz az európai uniós követelmények teljesítése és a külföldi beruházók védelme érdekében. A nyugati támogatás mindig is fontos volt a 44 éves politikus számára, és elemzők a mostani választási sikert is jelentős részben azzal magyarázzák, hogy a függetlenség június 3-i deklarálása után az ENSZ sietett elismerni az új államot, az EU pedig hasonló gyorsasággal ígéretet tett a Szerbiától független és így remélhetőleg gyorsabb csatlakozási tárgyalásokra.

Magyarország és a magyar tőke megítélése nagyon jó Montenegróban, a hazai vállalkozásoknak érdemes továbbra is aktívan keresniük az üzleti lehetőségeket – szögezte le a Világgazdaságnak Bakó Tamás belgrádi külgazdasági szakdiplomata. Emlékeztetett arra, hogy több magyar cég befektetőként már megvetette a lábát; többen megtették az első lépéseket ebben az irányban; van olyan társaság, amely privatizációs tenderen indult jó esélyekkel; van, amely kötött segélyhiteles konstrukcióban épít a függetlenné vált országban, és vannak exportőrök is. A jelen lehetőségei közé tartoznak a privatizációs tenderkiírások, a beindult hatalmas közmunkák, a jövőben pedig – az előbbiek folytatódása mellett – prognosztizálhatóan komoly érdeklődés irányul az ingatlan- és idegenforgalmi ágazatokbeli üzletek-ügyletek iránt. Bakó szerint ugyanis az a figyelem, amely az elmúlt években a magyarok részéről megnyilvánult például Horvátország iránt, áttevődik Montenegróra. Mindezt elősegíti az a respekt, amelyet a magyarok ott kivívtak, s az is, hogy mostanra rendszeres légi összeköttetés van a két főváros között – emlékeztetett Bakó Tamás.

Jelentős magyar cégek váltak a montenegrói gazdasági élet szereplőivé az elmúlt években. Ilyen a Magyar Telekom, amely 114 millió euróért a Telekom Montenegro 51,12 százalékos tulajdonosa lett; az OTP, amely 105 millió euróért szerzi meg a CKB kereskedelmi bankot (amelynek hivatalosan 45 százalékos piaci részesedése van, nem hivatalosan kétharmados); a Hunguest Hotels Rt., amely 10-15 millió euró értékben vett és fejleszt a tengerparton szállodákat. Fontos szereplő a Mal Rt. is, amely bányászati koncessziót igyekszik szerezni, könynyítendő az évek óta jelentős bauxitimportját.

A napokban jelentették be: akár a kétmilliárd eurót is elérheti a TriGránit tervezett idegenforgalmi zöldmezős projektje (ez nagyobb összeg, mint Montenegró egyévnyi GDP-je). Predrag Nemezic montenegrói idegenforgalmi miniszter szerint a projekt célja az lenne, hogy Ulcinjtól délre, Budva környékén óriási turisztikai szállás-szálloda komplexumot létesítenek; ennek köszönhetően kilenc hónapra lehetne kitolni az ottani idegenforgalmi szezon hosszát.

A Világgazdaság értesülései szerint egyébként Demján Sándor cége más területeken is érdeklődik Montenegróban. Nem hivatalos hírek szerint a kötött segélyhitelezés következő projektjeit már az ő cégük valósítja meg. (A 15 millió euró értékű beruházás két oktatási intézményének építési munkálatait már megkezdte a tendergyőztes magyar cég, de – értesüléseink szerint – azt a magyarok megóvták.) A TriGránit egyébként Szerbiában is aktív: nemrég nyert el egy 200 millió euró értékű belgrádi pályaudvar-fejlesztési projektet, valamint egy 128 ezer négyzetméteres bevásárlókomplexumot is tervez a szerb fővárosban.

Mindenképpen érdemes a nagyoknak és a kisebbeknek is próbálkozniuk – ez nem is kerül sokba, hiszen egy kft. minimális alaptőkéje csak tíz euró, s öszszességében 600-700 euróért már be lehet indítani korlátolt felelősségű társaságot. Ezt már Bakó Tamás hangoztatta, hozzátéve: érdemes figyelni a privatizációs kiírásokat, a közbeszerzési pályázatokat, amelyek online is hozzáférhetők, de a belgrádi magyar külgazdasági iroda is kész segíteni az érdeklődőknek.

A gazdasági környezet meglehetősen vonzó: a fizetőeszköz az euró, s habár Montenegró nem tagja az EU-nak, igyekszik betartani az euró bevezetésének maastrichti kritériumait. A függetlenné válás után magasrepülésbe kezdett a tőzsde, s az sem elhanyagolható szempont, hogy még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. Mint a tervezett magyar beruházások is jelzik, óriási pezsgés indult meg az idegenforgalmi és az ingatlanszektorban. Mindez azt valószínűsíti, hogy hihetetlen ütemű fejlődés elé néz a Horvátország és Albánia közé beékelődött tengerparti köztársaság.

Ezek azonban zömmel nem közvetlenül kerülnek a montenegrói piacra, hanem szerb, horvát vagy éppen bosnyák közvetítőkön keresztül.

Ezek azonban zömmel nem közvetlenül kerülnek a montenegrói piacra, hanem szerb, horvát vagy éppen bosnyák közvetítőkön keresztül. -->