A tagállamok abban egyetértenek, hogy a feltörekvő, főként ázsiai országok befolyása a szervezetben túl kicsi, azonban abban már nézetkülönbség van a szervezeten belül, hogy szavazati súlyuk növelése érdekében miként módosítsák az országokat megillető kvóták kiosztásának módját. A reformtervek szerint az új kvótaszámítási módszer kidolgozására a következő két évben kerül sor.
A mostani rendszerben úgy számolják ki az egyes országokat megillető, a világgazdasági szerepüket tükrözni hivatott kvótákat, hogy a GDP mellett figyelembe veszik az adott gazdaság nyitottságának szintjét, a kereskedelmi adatokat, a valutatartalék nagyságát és más gazdasági jellemzőket. Jelenleg a legtöbb kvótája, illetve legnagyobb szavazati súlya az Egyesült Államoknak van (az összkvóták 17,4 százaléka, illetve 17,08 százalékos szavazati súly). Ez egyben vétójogot is biztosít az USA számára a szervezetben. A mostani azonnali szavazatisúly-emelésből kimaradó feltörekvő gazdaságok legfőbb képviselője, India olyan új modellt szeretne elfogadtatni, ahol a kvóta és ezzel a szavazati súly csupán az adott ország GDP-jétől függne. Ezt támogatná az USA is, ugyanis ez a rendszer a világ legnagyobb gazdaságának nagyobb befolyást adna, mint amennyi most van. Az EU általánosságban elfogadja, hogy a GDP szerepét növelni kell a kvóta kiszámításánál, azonban a gazdasági teljesítmény kizárólagossá tételét nem támogatja. VG
Aránytalanságok
A jelenlegi szavazati súlyok aránytalanságát jól mutatja, hogy Hollandiának majdnem akkora a szavazati súlya (2,38 százalék), mint Kínának (2,94), illetve, hogy Belgiumnak (2,13) nagyobb befolyása van a döntések meghozatalában, mint Dél-Koreának (0,76), habár az ázsiai ország GDP-je több mint kétszer nagyobb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.