Újraosztásra váró szavazati súlyok
A tagállamok abban egyetértenek, hogy a feltörekvő, főként ázsiai országok befolyása a szervezetben túl kicsi, azonban abban már nézetkülönbség van a szervezeten belül, hogy szavazati súlyuk növelése érdekében miként módosítsák az országokat megillető kvóták kiosztásának módját. A reformtervek szerint az új kvótaszámítási módszer kidolgozására a következő két évben kerül sor.
A mostani rendszerben úgy számolják ki az egyes országokat megillető, a világgazdasági szerepüket tükrözni hivatott kvótákat, hogy a GDP mellett figyelembe veszik az adott gazdaság nyitottságának szintjét, a kereskedelmi adatokat, a valutatartalék nagyságát és más gazdasági jellemzőket. Jelenleg a legtöbb kvótája, illetve legnagyobb szavazati súlya az Egyesült Államoknak van (az összkvóták 17,4 százaléka, illetve 17,08 százalékos szavazati súly). Ez egyben vétójogot is biztosít az USA számára a szervezetben. A mostani azonnali szavazatisúly-emelésből kimaradó feltörekvő gazdaságok legfőbb képviselője, India olyan új modellt szeretne elfogadtatni, ahol a kvóta és ezzel a szavazati súly csupán az adott ország GDP-jétől függne. Ezt támogatná az USA is, ugyanis ez a rendszer a világ legnagyobb gazdaságának nagyobb befolyást adna, mint amennyi most van. Az EU általánosságban elfogadja, hogy a GDP szerepét növelni kell a kvóta kiszámításánál, azonban a gazdasági teljesítmény kizárólagossá tételét nem támogatja. VG
Aránytalanságok
A jelenlegi szavazati súlyok aránytalanságát jól mutatja, hogy Hollandiának majdnem akkora a szavazati súlya (2,38 százalék), mint Kínának (2,94), illetve, hogy Belgiumnak (2,13) nagyobb befolyása van a döntések meghozatalában, mint Dél-Koreának (0,76), habár az ázsiai ország GDP-je több mint kétszer nagyobb.


