Boldog öngondoskodás
Gecser meglátása szerint számos jel utal arra, hogy a hazai pénzügyi kultúra szintje alacsony. A legtöbben a mának élünk: ha pénzünk van, azonnal vásárolunk, ha kell, hitelből is. Rendkívüli mértékben hatnak ránk a reklámok: úgy élünk, ahogy a vásárlásra ösztönző reklámok, bulvárlapok és mozifilmek „diktálják”. Gyakran válunk „presztízsfogyasztóvá”, lényegesen drágább autót, mobiltelefont, lakást veszünk, mint az a jövedelmünk alapján indokolt lenne. Keveset törődünk jövőbeli biztonságunkkal, sokszor nem tervezünk előre, és hiányzik belőlünk a jövőorientált szemlélet.
A megállapításokat a felmérések is igazolják. Európában egyedül nálunk jellemző, hogy a háztartások 35 százalékában nincs semmilyen megtakarítás, félretett pénz, de további 16 százalék esetében is legfeljebb egy hónapra elegendő. Nehezen dolgozzuk fel a gazdaság híreit: a média gazdasági beszámolóit a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen, 41 százaléka kisebb részben, 28 százalékuk pedig alig. Ez érthető, hiszen az alapfogalmak jelentésével is kevéssé vagyunk tisztában: öt magyarból egy tudja, mi az infláció, és csak minden tizedik tudja, hogy mekkora az értéke. Az ebből (is) eredő alulinformáltságra jellemző, hogy a felnőttlakosság mindöszsze 48 százaléka érzi azt, hogy eleget tud befektetési döntések meghozatalához.
Ha megnézzük a háztartások megtakarításait, az is kitűnik, hogy még a megtakarítani hajlandók esetében is elavult a szerkezet. Folyószámlán vagy otthon készpénzként történik a felhalmozás, a diverzifikálás alig jellemző. Ez részben annak a következménye, hogy a lakosság nem tudja felmérni a befektetési lehetőségek kockázatát. Így esetenként elvakítja a magas hozam, ám a legtöbb esetben épp az ellenkezője történik, és a túlzott mértékű biztonságot helyezi előtérbe. A rövid távú személetből pedig következik, hogy a magyarok 70 százalékának fontosabb a befektetés biztonsága, mint a hozam, 54 százalék számára pedig a pénzéhez való azonnali hozzáférés is fontosabb.
A fiatalok körében ugyanakkor érzékelhető, hogy a pénzzel való okos bánásmód egyre inkább értékké kezd válni. A felmérések szerint a diákok érzékenyen reagálnak a világ változásaira, és a földrajznál, illetve a biológiánál például hatszor fontosabb tantárgynak tartanák a pénzügyet. Jól mutatja ezt a fajta érdeklődést az is, hogy a középiskolások gyakrabban beszélnek az okos pénzkezelésről, mint a sztárokról vagy az aktuális filmekről, és az alapfogalmakkal is tisztában vannak – számukra a legfontosabb tudásanyagot ma az idegen nyelv, az informatika, a matematika és a pénzügyi ismeretek jelentik.
A pénzügyi ismeretek oktatása ma még nem része a tananyagnak, ám az Öngondoskodás Alapítvány megkezdte egy ilyen tantárgy alapjainak kidolgozását. Egy új tárgy meghonosítása akár évekbe is telhet, addig is cél, hogy minél több pénzügyi és oktatási szakember megismerje a tananyagtervezetet annak érdekében, hogy érdemi szakmai párbeszéd alakulhasson ki a minisztérium, a tananyag készítői, pénzügyi világ képviselői és a tananyagot felhasználó tanárok között.
Hasonló területen tevékenykedik az OTP Bank Fáy András Alapítványa is, amely hivatalos célkitűzései között szerepelteti a közgazdasági oktatás fejlesztését, segítését, a gyakorlatias gazdasági szemlélet és tudatos karrierépítés meghonosítását. Ennek keretében az alapítvány kétnapos gazdasági szemléletű életvezetési és karriertréninget szervezett, tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg, az idén Hajdú-Bihar megye középiskoláiban. Ezen túlmenően a szervezet könyvtárfejlesztési programot is indít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.