Boldog öngondoskodás
Gecser meglátása szerint számos jel utal arra, hogy a hazai pénzügyi kultúra szintje alacsony. A legtöbben a mának élünk: ha pénzünk van, azonnal vásárolunk, ha kell, hitelből is. Rendkívüli mértékben hatnak ránk a reklámok: úgy élünk, ahogy a vásárlásra ösztönző reklámok, bulvárlapok és mozifilmek „diktálják”. Gyakran válunk „presztízsfogyasztóvá”, lényegesen drágább autót, mobiltelefont, lakást veszünk, mint az a jövedelmünk alapján indokolt lenne. Keveset törődünk jövőbeli biztonságunkkal, sokszor nem tervezünk előre, és hiányzik belőlünk a jövőorientált szemlélet.
A megállapításokat a felmérések is igazolják. Európában egyedül nálunk jellemző, hogy a háztartások 35 százalékában nincs semmilyen megtakarítás, félretett pénz, de további 16 százalék esetében is legfeljebb egy hónapra elegendő. Nehezen dolgozzuk fel a gazdaság híreit: a média gazdasági beszámolóit a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen, 41 százaléka kisebb részben, 28 százalékuk pedig alig. Ez érthető, hiszen az alapfogalmak jelentésével is kevéssé vagyunk tisztában: öt magyarból egy tudja, mi az infláció, és csak minden tizedik tudja, hogy mekkora az értéke. Az ebből (is) eredő alulinformáltságra jellemző, hogy a felnőttlakosság mindöszsze 48 százaléka érzi azt, hogy eleget tud befektetési döntések meghozatalához.
Ha megnézzük a háztartások megtakarításait, az is kitűnik, hogy még a megtakarítani hajlandók esetében is elavult a szerkezet. Folyószámlán vagy otthon készpénzként történik a felhalmozás, a diverzifikálás alig jellemző. Ez részben annak a következménye, hogy a lakosság nem tudja felmérni a befektetési lehetőségek kockázatát. Így esetenként elvakítja a magas hozam, ám a legtöbb esetben épp az ellenkezője történik, és a túlzott mértékű biztonságot helyezi előtérbe. A rövid távú személetből pedig következik, hogy a magyarok 70 százalékának fontosabb a befektetés biztonsága, mint a hozam, 54 százalék számára pedig a pénzéhez való azonnali hozzáférés is fontosabb.
A fiatalok körében ugyanakkor érzékelhető, hogy a pénzzel való okos bánásmód egyre inkább értékké kezd válni. A felmérések szerint a diákok érzékenyen reagálnak a világ változásaira, és a földrajznál, illetve a biológiánál például hatszor fontosabb tantárgynak tartanák a pénzügyet. Jól mutatja ezt a fajta érdeklődést az is, hogy a középiskolások gyakrabban beszélnek az okos pénzkezelésről, mint a sztárokról vagy az aktuális filmekről, és az alapfogalmakkal is tisztában vannak – számukra a legfontosabb tudásanyagot ma az idegen nyelv, az informatika, a matematika és a pénzügyi ismeretek jelentik.
A pénzügyi ismeretek oktatása ma még nem része a tananyagnak, ám az Öngondoskodás Alapítvány megkezdte egy ilyen tantárgy alapjainak kidolgozását. Egy új tárgy meghonosítása akár évekbe is telhet, addig is cél, hogy minél több pénzügyi és oktatási szakember megismerje a tananyagtervezetet annak érdekében, hogy érdemi szakmai párbeszéd alakulhasson ki a minisztérium, a tananyag készítői, pénzügyi világ képviselői és a tananyagot felhasználó tanárok között.
Hasonló területen tevékenykedik az OTP Bank Fáy András Alapítványa is, amely hivatalos célkitűzései között szerepelteti a közgazdasági oktatás fejlesztését, segítését, a gyakorlatias gazdasági szemlélet és tudatos karrierépítés meghonosítását. Ennek keretében az alapítvány kétnapos gazdasági szemléletű életvezetési és karriertréninget szervezett, tavaly a Szabolcs-Szatmár-Bereg, az idén Hajdú-Bihar megye középiskoláiban. Ezen túlmenően a szervezet könyvtárfejlesztési programot is indít.
