Ketyegő demográfiai bomba

A tagállamok hosszú távra szóló nyugdíj-kötelezettségeinek fedezettségéről minden eddiginél riasztóbb előrejelzést tett közzé az Európai Bizottság. Magyarország ebben – csakúgy, mint egy néhány hónappal ezelőtti S&P-tanulmányban – a legveszélyeztetettebb csoportban szerepel. Míg azonban a nyugdíjellátás általános kilátásait tanulmányok sora katasztrofálisnak minősíti, addig Német- és Franciaországban a társadalombiztosítás átfogó egyensúlyi mutatói váratlan javulást mutatnak.
Az Európai Bizottság – a miniszteri tanácsnak és az Európai Parlamentnek most átadott jelentésében – arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi irányzatok folytatódása esetén a tagállamok összesített adósság/GDP mutatója az évszázad közepére eléri a 200 százalékot a mostani 63 százalékos átlaggal szemben, mert a lakosság elöregedésével kapcsolatos kihívásokra a kormányoknak nincs használható válaszuk. A megoldás – ajánlja a bizottság –: csökkenteni kell a költségvetés folyó hiányát, növelni kell a termelékenységet és a foglalkoztatási hányadot (főleg a nők, illetve az idősebb munkavállalók soraiban), közben pedig végre kell hajtani a nyugellátás, az egészségügy és az időskori ápolás reformját. Ha ezt a mai korosztályok nem teszik meg, akkor a nyugdíjbiztosítás időzített bombája „a gyermekeik kezében robban fel” – fogalmazott a jelentést kommentálva Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa.
A lakosság elöregedésével kapcsolatban programozott terhek és a jelenlegi költségvetési pozíciók szempontjából a bizottság három kategóriába sorolta a tagállamokat. Magyarország a legnagyobb kockázattal szembenéző csoportban van, Ciprus, Cseh-, Görögország, Portugália és Szlovénia társaságában. A jelentés e csoporton belül is különösen veszélyeztetettnek minősít bennünket (a görögökkel és a portugálokkal egyetemben), mert itt egyszerre van jelen a súlyos költségvetési hiány és az elöregedéssel járó költségteher.
A közepesen veszélyeztetett országok csoportjában Írországnak, Luxemburgnak és Spanyolországnak az elöregedéssel kapcsolatos költségek várható gyors növekedésére kell felkészülnie. Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Máltának, Németországnak, Szlovákiának középtávon kell konszolidálnia az államháztartását, míg Olaszországnak és Belgiumnak a nagyarányú államadósságot kell tartósan csökkentenie. Az alacsony kockázati besorolású országok között említi a bizottság a három balti államot, Finnországot, Svédországot, Dániát, Hollandiát, Ausztriát és Lengyelországot. A testület azonban ez utóbbiakkal kapcsolatban is arra figyelmeztet, hogy az alacsony kockázat nem jelenti a kockázatok hiányát. A mielőbbi eredményre vezető gyógymódok közül a jelentés kiemeli a nyugdíjkorhatár általános emelését, és az uniós átlagban jelenleg 63,8 százalékon álló (2000-ben 62,4 százalékos) foglalkoztatási hányad növelését.
A nyugdíjellátás mellett a társadalombiztosítási rendszerek átfogó mutatói (kiegészítve olyan, további szegmensekkel, mint az egészségbiztosítás, öregkori ápolási biztosítás, baleseti biztosítás) is súlyos finanszírozási feszültségekről árulkodnak Európa-szerte. Ebből a – lehangoló – összképből üde színfoltként ütött ki az idén Németország, ahol (a tavalyi első féléves 7,1 milliárd eurós deficittel szemben) az idei január–júniusi időszakban váratlan és nagyarányú – 8,5 milliárd eurós – többletet mutatott ki az ottani társadalombiztosítás mérlege, erre az utóbbi 10 évben nem volt példa. A pozitív szaldó túlnyomórészt a nyugdíjrendszer többletéből eredt, ezt elsősorban a befizetéseknek a foglalkoztatás javulását kísérő növekedése táplálta. Ezzel Németországban – legalábbis rövid időre – máris előállt a bőség zavara: politikusok szerint veszélyes lehet, ha a közvélemény esetleg hozzászokik annak gondolatához, hogy az ország ezt megengedheti magának. A befektetők ugyanakkor attól tartanak, hogy maga a kormány is megnyugszik a babérjain ülve, és alábbhagy az amúgy sem túlburjánzó reformszellem.
A francia kormány a múlt héten hagyta jóvá a társadalombiztosítás átfogó jövő évi tervét. Itt többletről egyelőre nincs szó, az évtizedek óta krónikusan deficites rendszerek összesített hiányát azonban 2007-ben tovább csökkentik, mégpedig 2 milliárddal, 8 milliárd euróra. Ezzel folytatódik az immár három éve tartó irányzat.

A Brüsszel által elküldött figyelmeztető levél szerint a magyar kormány azon az állásponton van, hogy mivel területén jelenleg nem léteznek az irányelv hatálya alá tartozó nyugdíjintézetek, ezért csak olyan mértékben köteles a kérdéses irányelvet átültetni, hogy a más tagállamokban székhellyel rendelkező nyugdíjintézetek számára lehetővé tegye az országuk területén történő szolgáltatásnyújtást.

A bizottság szerint azonban az irányelv az átültetés tekintetében nem tartalmaz eltéréseket vagy kapcsolódó átmeneti időszakokat, ezért a kérdéses jogszabályt teljes egészében kell átültetni.

A kormánynak két hónapon belül válaszolnia kell a figyelmeztető levélre.

A Brüsszel által elküldött figyelmeztető levél szerint a magyar kormány azon az állásponton van, hogy mivel területén jelenleg nem léteznek az irányelv hatálya alá tartozó nyugdíjintézetek, ezért csak olyan mértékben köteles a kérdéses irányelvet átültetni, hogy a más tagállamokban székhellyel rendelkező nyugdíjintézetek számára lehetővé tegye az országuk területén történő szolgáltatásnyújtást.

A bizottság szerint azonban az irányelv az átültetés tekintetében nem tartalmaz eltéréseket vagy kapcsolódó átmeneti időszakokat, ezért a kérdéses jogszabályt teljes egészében kell átültetni.

A kormánynak két hónapon belül válaszolnia kell a figyelmeztető levélre. -->