Az internetes bűnözés aranykora

A rendőrségnek egyre nagyobb terhet jelent a számítástechnikához köthető, illetve az internet felhasználásával elkövetett bűncselekmények elleni küzdelem, miután Magyarországon is mind többen férnek hozzá a világhálóhoz. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, nagy a látencia, sok károsult nem fordul a rendőrséghez, mert néhány tízezer forintnyi veszteségnél ez nem éri meg neki, de szégyellik is, hogy rászedték őket. Másfelől a statisztikákból nem derül ki feltétlenül, az adott bűncselekményt (például a csalást) a világháló segítségével követték-e el, a Btk. pedig csupán két az informatikával konkrétan összefüggő tényállást ismer.

Barta Sándor, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója az elkövetés módja szerint kategorizálta ezeket a bűncselekményeket. A leggyakoribb forma az aukcióscsalás. Itt az elkövető egy ismert aukciósportálon (ebay.com vagy vatera.hu) eladásra hirdet meg valamit, majd a vevőt ráveszi a vételár átutalására, a terméket azonban nem küldi el neki. A hirdetési csalás ennek olyan változata, amelyben aukcióscég közbeiktatása nélkül, közvetlenül jön – pontosabban nem jön – létre az üzlet. Az elkövetők gyakran egy nem létező szállítócéget léptetnek be a tranzakcióba, amely igazolja, az árut elhelyezték nála, s amennyiben a feladó jelzi, hogy megkapta a pénzt, napokon belül viszi a küldeményt. De van olyan módszer is, amikor egy létező, ismert cég nevében küldenek nyugtát vagy egy eredetihez hasonló tartalmú, de meghamisított fejrészű e-mailt. A hirdetési csalás egy speciális módszere, hogy utánvétellel értéktelen tárgyat kap a pénzéért a károsult.

A „nigériai” csalásnál az internethasználótól egy ismeretlen spamben anyagi segítséget kér ahhoz, hogy a számláján lévő nagy összeghez hozzájuthasson – adminisztratív okokra hivatkozik –, és ezért jutalékot ígér. Ilyenkor a rászedett addig fizeti az ügyvédi költségeket, adókat, illetékeket, amíg rá nem jön, csúnyán átverték. A spanyol vagy holland lottó „nyertesét” a nem létező szerencsejáték-társaság értesíti egy spamben, ugyanakkor közlik vele: ha fel akarja venni a millió eurós nyereményét, ahhoz néhány ezret illetékként előre be kell fizetnie. Az érzelmen alapuló csalásnál az internet csak a kapcsolat létesítéséhez kell, a virtuális térben az emberek könnyebben kinyílnak, barátságok szövődnek. Így az elkövető a társa érzelmét kihasználva rá tudja venni, hogy pénzt adjon neki, vagy más módon fosztja ki.

Vannak azonban olyan esetek, amelyek az első pillanatra csalásnak tűnnek, de másról, számítógépes rendszer és adatok elleni bűncselekményről van szó. Amikor valaki hatalmas telefonszámlát kap annak ellenére, hogy nem kezdeményezett sok hívást, annak a hátterében sok esetben az áll, hogy modemes előfizetéssel sokat szörfölt az interneten, és közben megfertőződött a kitárcsázós vírussal. Ilyenkor a kártékony program alapján az előfizető a normál díjas hívás és internet-hozzáférés helyett egy drága külföldi számot hívott. S pénzmosás fordul elő akkor, amikor valaki pénzt kap a partnerétől a számlájára, majd a jutalékát levonva egy ismeretlennek továbbküldi. S szintén a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekménynek minősül a gépekbe, rendszerekbe történő behatolás, a kódok feltörése, a hackelés vagy crackelés, továbbá a webszerver tartalmi elemének a megváltozása, a deface, amikor egy honlapot az üzemeltető akarata ellenére változtat meg a számítógépes kalóz. ABCs

Volt olyan magyar informatikus, akinek nyolcezer eurója bánta a hiszékenységét, mást a családja sem tudott lebeszélni arról, hogy folyamatosan utalgasson pénzt egy csalónak, így a rendőrökhöz fordultak, s van, aki két év alatt 30 millió forintot bukott.

Volt olyan magyar informatikus, akinek nyolcezer eurója bánta a hiszékenységét, mást a családja sem tudott lebeszélni arról, hogy folyamatosan utalgasson pénzt egy csalónak, így a rendőrökhöz fordultak, s van, aki két év alatt 30 millió forintot bukott.-->