Hiába a pekingi szigor, elfogyott a lendület: egyre több adat jelzi, hogy vége a kínai növekedésnek – még Hszi is pánikba esett
Újabb riasztó adatok érkeztek a kínai gazdaságról: tovább csökkentek a beruházások, miközben a lakossági fogyasztás hároméves mélypontra lassult. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Hszi Csin-ping szokatlanul élesen bírálta a „felelőtlen” állami költekezést és a kozmetikázott növekedési számokat.
Tovább romlik a kép Kína belső gazdasági folyamatairól. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a tárgyi eszközberuházások 2,6 százalékkal estek vissza az év első tizenegy hónapjában, ami rosszabb a várakozásoknál, és meredekebb zuhanás, mint az októberi adat.
A befektetések gyengélkedése azt jelzi, hogy a korábban növekedési motor szerepét betöltő állami finanszírozású projektek ismét kifulladóban vannak.
A helyzeten sokat ront, hogy már a lakossági fogyasztás sem ad kapaszkodót. A kiskereskedelmi forgalom mindössze 1,3 százalékkal nőtt novemberben éves alapon, ami 2022 decembere óta a leglassabb ütem.
Ez különösen fájó Pekingnek, mivel a vezetés régóta a belső kereslet erősítését hirdeti, ám az adatok szerint a háztartások továbbra is óvatosak.
Hszi már nyíltan követeli a kínai gazdaság helyreállítását
A gyenge számokra reagálva Hszi Csin-ping a központi gazdasági munkakonferencián szokatlanul éles hangot ütött meg. A Financial Times értesülései alapján a túlméretezett fejlesztési zónákat, a felfújt statisztikákat és a „hamis építkezési rajtokat” is kritizálta, amelyek szerinte csak a teljesítmény látszatát keltik. Üzenete egyértelmű volt: a valóságtól elrugaszkodott, kapkodó beruházásokért felelősségre vonás jár.
Várják a csodát Pekingben: elképesztő GDP-növekedést jósolnak, miközben demográfiai válsággal küzdenek
A kínai kormány először határozta meg, mekkora növekedésre van szüksége ahhoz, hogy elérje a 2035-re kitűzött fejlesztési célokat. A hivatalos számítás szerint évi 4,17 százalékos GDP-növekedés kell ahhoz, hogy az ország „mérsékelten fejlett” státuszt érjen el. A feladatot nehezíti a népességfogyás, ami egyre erősebben befolyásolja a gazdasági pályát.
A kritika különösen érzékenyen érinti a csúcstechnológiai ágazatokat. Hszi a félvezetők és más fejlett iparágak esetében is felesleges, párhuzamos kapacitásépítésről beszélt, amely túltermelést, árversenyt és deflációs nyomást okoz.
Nem véletlen, hogy a hatóságok már az autóiparban is fellépést ígértek a „tisztességtelen árazás” ellen, miután a támogatásokkal felfújt kapacitások lenyomták az árakat és a profitokat.
Mindez azonban éles ellentmondásban áll Kína külkereskedelmi teljesítményével: az ország novemberre már több mint ezermilliárd dolláros éves többletet halmozott fel. Kereskedelmi partnerei és a Nemzetközi Valutaalap is azt sürgetik, hogy Peking ne az exporton, hanem a belföldi keresleten keresztül élénkítse a gazdaságot.
Hszi Csin-ping retorikájában megjelent a fordulat: a párt elméleti folyóiratában már stratégiai célnak nevezte a belső kereslet bővítését. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a következő ötéves terv továbbra is a beruházásvezérelt, high-tech termelést helyezi előtérbe. Kína így egyszerre próbál fékezni és gyorsítani – miközben a 2025-re kitűzött, nagyjából 5 százalékos növekedési cél egyre kevésbé tűnik elérhetőnek.
Most van bajban Ursula von der Leyen: Kína megüzente az EU-nak, mit gondol az orosz vagyon elkobzásáról – Zelenszkij nem fog örülni
Peking szerint az ilyen lépések aláássák a nemzetközi jogot, és nem segítik a béketárgyalásokat. Kína elutasítja azokat az uniós terveket, amelyek szerint a befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznák Ukrajnát.
