Ismét nagyüzem a T. Házban

A salátatörvény, amely a PM közleménye szerint alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmaz, számos ponton a vállalkozások számára fontos passzusokból áll. Orvosolja a minimum társasági adónál és a vállalkozások különadójánál (szolidaritási adónál) elkövetett bakit. Az EU átalakulási irányelvével összhangba hozzák a két adónem szabályait, azaz egy cég átalakulása során a tulajdonosnál keletkezett, de nem realizált nyereség után halasztott adófizetést kell alkalmazni.
Korrekció lesz a devizakötelezettségek terén is: a könyvek zárásakor a vállalkozásnak a devizaállományát az árfolyam-ingadozás következtében értékelnie kell. Az így adódó nem realizált árfolyamnyereség nem képezi a társasági adó alapját, ám a két teher esetén a kötelezően elszámolandó, de nem realizált nyereség a nyári adócsomag szerint beleszámított volna az adó alapjába. A forint ez évben tapasztalt nagyfokú ingadozása és a kurzus jövőbeli alakulása miatt akár több százmillió forintra is rúghatott volna az ebből adódó elvonás mértéke. Ezt elkerülendő a kormányzat a számviteli törvény módosításával lehetővé kívánja tenni a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek év végi átértékeléséből adódó, nem realizált árfolyamveszteségek időbeli elhatárolását.
A minimum társasági adó esetében a veszteségelhatárolás kapcsán kibontakozott vitát oldja fel a jogalkotó: a törvény részévé teszi azt az eddig csak hatósági állásfoglalásként létező értelmezést, miszerint ha a társasági adóalap negatív, akkor az elhatárolt veszteségként továbbvihető, függetlenül a pozitív minimum adóalap lététől. A szolidaritási adónál még két érdemi módosításra is sor kerül. Holdingközpontok magyarországi megtelepedését segítendő a különadó alapjából levonhatóvá teszik a bejelentett részesedés értékesítésekor elért árfolyamnyereséget (az árfolyamveszteség inverz módon az adóalapot növeli). Egy másik: a szolidaritási adó alapjából le lehet vonni a kutatási és kísérleti fejlesztés közvetlen költségét.
Lapunk értesüléseit megerősítve a cégek szemszögéből kedvezőbbé válik a követelések engedményezése áfa szempontjából. Eddig az áfatörvény alapján tárgyi adómentes volt, amikor egy vállalkozás a követeléseit egy faktorcégre átruházza, engedményezi. A jövőben az ilyen tranzakció kikerül az áfatörvény hatálya alól, s így a követelést engedményező cégnek a faktorálás miatt nem kell arányosítania a visszaigényelhető áfáját. Ugyancsak kedvező hír az üzleti szférának, hogy 2007 elejétől a mostani maximum 40 helyett legfeljebb 21 százalékos illetéket kell leróni, ha egy cég egy általa 100 százalékban tulajdonolt másik vállalkozásnak (illetve ha az ügyletben részt vevő két cég egyazon személy 100 százalékos tulajdonában van) ingyenesen ad át eszközt.
A kisebb vállalkozásoknak pozitív az e-bevallás kapcsán biztosított adókedvezmény bevezetése. Az éves szinten legfeljebb 4 millió forintos bevételt, illetve árbevételt elérő egyéni vállalkozó, illetve mikrovállalkozás a jövőre teljes körűvé kiteljesedő havi e-bevallással összefüggésben a könyvelőnek fizetett díj 15 százalékával mérsékelheti az adóját. Ha a vállalkozás maga készíti el a bevallását, a számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az internetszolgáltatás költsége együttes összegének 10 százaléka az adókedvezmény. Utóbbi érvényes az éves szinten 25 millió forintos bevételt el nem érő könyvelő(cég)re is. Az evásokra ezekhez hasonló kedvezmények lesznek érvényesek.
Vannak kedvezőtlen hatású kitételek is, ezek főként a munkát vállaló, illetve korkedvezményes nyugdíjasokat, az őstermelőket és a háztartásbelieket érintik. A 2007. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatok közé rejtett passzus értelmében a munkát vállaló nyugdíjas is köteles lesz 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot leróni – ezért kiegészítő szolgáltatást kap. Ha egy foglalkoztató korkedvezményes nyugdíjban részesülőt alkalmaz, 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli. Jövőre az állam ezt a tételt teljesen átvállalja, ám 2008-tól ennek mértéke évente negyedével csökken, s 2011-től a foglalkoztató állja a számlát. Jövő áprilistól a háztartásbelieknek a minimálbér 9 százalékának megfelelő, havi 5900 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetniük – ezt más személy vagy szerv átvállalhatja. Az őstermelőknek a bevételük egyötöde után kell 8,5 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot leróniuk.

A szakértő példaként a faktorálással kapcsolatos, illetve a holdingközpontok megtelepedését segítő módosításokat említette. Fontos lenne, hogy a jövőben még inkább érvenyesüljön ez a szempont az adó- és járuléktörvények megalkotásánál – tette hozzá.

A szakértő példaként a faktorálással kapcsolatos, illetve a holdingközpontok megtelepedését segítő módosításokat említette. Fontos lenne, hogy a jövőben még inkább érvenyesüljön ez a szempont az adó- és járuléktörvények megalkotásánál – tette hozzá. Adó-visszatérítés A regisztrációs adó kapcsán két fontos lépés is történik. A kormány az Európai Bíróság ítéletéből következően szabályban rögzíti, hogy mely adóalanyok igényelhetik vissza a behozott használt gépkocsikra kivetett – az uniós csatlakozástól 2005 végéig fennállt szabályok szerint – túlzott mértékű regisztrációs adót. Az igénylésre 2007. február 1-jétől 180 nap áll majd rendelkezésre.

Egy másik, a salátatörvénybe épített passzus a jelenlegi avultatási táblát teszi még degresszívebbé, elismerve: a mai szabályozás sem felel meg a közösségi jognak. További benyújtott törvénymódosítás-tervezetek Módosuló szakképzés

Januártól módosul a foglalkoztatási, a szakképzési, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, valamint a felnőttképzésről szóló törvény. Mivel a szakképzéssel kapcsolatos feladatok többsége a közelmúltban a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe került, indokolt, hogy racionalizálják az eddig különálló szak- és felnőttképzési háttérintézményi rendszert is. Így januártól összevonják a Nemzeti Szakképzési Intézetet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézetet. Több, szakképzéshez kapcsolódó feladatot kapnak a kamarák, s módosul a tanulói szerződés intézménye is. Januártól a kkv-k a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség másfél százaléka) 33 százaléka helyett a bruttó kötelezettség 60 százalékát költhetik képzésre. Jövő szeptembertől a vállalatok csak akkreditált intézmények által biztosított s akkreditált programok alapján folyó képzésekhez nyerhetnek támogatást.

Regionális hálózat lesz

A januárban hatályba lépő módosítások többek között a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működésére, az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésére, a munkaerő-piaci alap irányító testületére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsokra vonatkoznak. Az eddigi bér- és járulékjellegű támogatások közül több megszűnik/módosul. Egy új aktív eszköz, a bérköltség-támogatás is belépne. Ez a bér és járulékai akár 100 százalékos mértékben történő térítését is lehetővé teszi, három éven át. Megszűnik a munkatapasztalat-szerzés bértámogatása, ezt kiváltja a Start program. Marad a munkahelymegőrzés támogatása, itt a de minimis szabály lesz irányadó. Minden, legalább három hónapja regisztrált álláskereső kaphat segítséget az önfoglalkoztatóvá váláshoz, illetve vállalkozás indításához. Szigorodik a munkanélküliek ellenőrzése. Januártól kialakul a munkaügyi központok regionális szintje.

Változó járulékfizetés

A korkedvezményes nyugdíjra jogosultságot 2007-től többletjárulék-fizetési kötelezettséghez kötik, amelyet az egészségre veszélyes munkakörben (800 ilyen van) dolgozó munkahelyének kell megfizetnie. A többletjárulék-fizetéshez öt évig támogatást nyújt a büdzsé: 2007-ben száz százalékát vállalja át a kormány, 2008-ban 75 százalékát, majd 50, 25, s végül 2011-ben már a teljes járulékot a vállalkozás fizeti. A törvény értelmében míg jelenleg és 2009-ig a korhatár előtti nyugdíjazáshoz 33, ezt követően 37 év szolgálati idő kell. Június végéig a foglalkozás-egészségügyi szervezetet úgy kell átalakítani, hogy legyen olyan önálló része, amely kidolgozza a munkaköri ártalmak minősítését, ellenőrzi és dönt a korkedvezményes kérelmekről. E határidőig kell kidolgozni a fegyveres szervek tagjainak szolgálati nyugdíjáról szóló törvényi módosítási javaslatot is, s a 2011. január 1-jét megelőző időszakra a korkedvezményre jogosultság átmeneti rendszeréből való kikerülés rendjét.

Újraszabott OÉT

A háromoldalú érdekegyeztető fórum legitimitását teremti meg a január elsejével hatályba lépő törvény. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti, makroszintű konzultációk és tárgyalások helyszíne. A törvény szabályozza, hogy minden a munka világával összefüggő tervezetet (a gazdaságot, a foglalkoztatást, a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, költségvetéssel összefüggő intézkedések) meg kell vitatni az OÉT-ben. Most hat szakszervezeti konföderáció képviseli a munkavállalókat, a vállalkozásokat pedig kilenc munkaadói szervezet. Ám ez változhat, ugyanis a törvény lefekteti a részvétel feltételeit. A jogszabály legitimálja az OÉT anyagi támogatását is: ennek mértéke a munkaerő-piaci alapba a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,6 százaléka.

Ágazati párbeszéd

Az ágazati párbeszéd bizottságokban (ÁPB) a munkaügyet, munkaviszonyt érintő ágazati kérdésekről tárgyalnak a munkaadói érdekképviseletek, illetve a szakszervezetek. A kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület ágazati, al- és szakágazati szinten is létrejöhet. Az ágazati szintű szociális párbeszédben például az a munkavállalói érdekképviselet vehet részt, amely az adott szektorban legalább tíz munkaadónál képviseletre jogosult szervet működtet, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatott érdek-képviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban alkalmazottak egy százalékát. A munkaadói érdekképviseletek közül többek között azok vehetnek részt az ÁPB-ben, amelynek tagjai foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban állók legalább öt százalékát. Az ÁPB-k működésének forrása a munkaerő-piaci alap, mértéke a vállalkozások és a dolgozók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,08 százaléka. -->