Olcsóbb lesz a felvételi

A következő tanévben 56 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzés keretében a hazai felsőoktatási intézményekben, hatezerrel kevesebben, mint az idén. S ezután minden esztendőben előre meg lehet tudni ezt a számot, hiszen a kormány tegnap úgy döntött, az érettségizettek 68 százalékának továbbtanulását finanszírozza az állam, és 2007-ben 82 300-an fejezik be a középiskolát – jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási reform további elemei között említette meg, hogy a keretszám csökkenése nem fűnyíróelven történik, hanem a munkaerőpiac igényeit veszik figyelembe. Így egyes szakokon még több fiatalt is vesznek fel – a természettudományi szakokon 2,63, a műszakin 1,8 százalékkal –, az orvos- és egészségügyi szakokon pedig nem lesz változás, ezzel szemben néhány területen drasztikus a leépítés; az agráron 29,58, a bölcsészen 20, a jogi, igazgatásin 13,26, a pedagógus szakokon 23,8 százalékkal. Ám az intézmények azt már szabadon határozhatják meg, hogy a növekedés, illetve a csökkentés konkrétan mely szakokat, illetve szakirányokat érinti. Felsőfokú szakképzésben 12 500-an vehetnek részt.

Talán ennél is lényegesebbnek tartja a tárca azt, hogy a jövőben az intézmények teljesítménye, illetve a diákok jelentkezése alapján döntenek arról, egy adott egyetemen, főiskolán hányan tanulhatnak államilag támogatott keretek között. Az elmúlt évek jelentkezései, illetve az okiratok alapján meghatároztak egy kapacitásszámot, amely az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésben részt vevők számából adódik. A legjobb iskoláknál azonban előfordulhat, hogy az összes, adott szakra felvehető diák tanulmányait finanszírozza az állam, a kissé gyengébbeknél csak egy meghatározott hányadát. A leggyengébb intézmények viszont esetleg úgy járhatnak, hogy náluk egyetlen államilag támogatott férőhely sem lesz. Ezek ugyan felvehetnek költségtérítéses hallgatókat, de feltehetően nem lesz sok jelentkező, sőt, a számuk fogyni fog, így előbb-utóbb ezek az egyetemek, főiskolák kénytelenek lesznek bezárni kapukat. Hiller István ettől azt várja, hogy a felsőoktatásban is a színvonal, a teljesítmény legyen a meghatározó szempont. Szintén lényeges, hogy 2008 tavaszától a mostani 60+60+24 pontos felvételi rendszer helyett a 200+200+80-as lép életbe, azaz maximálisan 480 pontot lehet majd elérni. A lépés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy széthúzza a ponthatárokat, érdemi változást nem eredményez. Az első kétszáz pont a középiskolák utolsó négy félévének tanulmányi, valamint az érettségi tárgyak átlageredményéből jön össze, a második kétszáz pont a két kiválasztott érettségi tantárgy eredménye lesz, pluszpontokat pedig nyelvvizsgával, kiváló sportteljesítménnyel, iskolai vetélkedőkön elért sikerekkel lehet kapni, illetve honorálják a gyeden, gyesen lévőket és a hátrányos helyzetűeket.

Kevesebbe kerül majd a diákok felvételije is. Eddig 12 ezer forintért három intézménybe lehetett jelentkezni, s minden további egyetem, főiskola megjelölése három-háromezer forintba került. Mostantól kilencezret kell fizetni három költségtérítéses és három államilag finanszírozott intézménybe történő jelentkezés esetén, a továbbiakért pedig két-kétezret kérnek. ABCs

Első ízben februárban postázzák az emelt összeget a gyermeket nevelők részére.

Első ízben februárban postázzák az emelt összeget a gyermeket nevelők részére. Kedvezmény k+f-re A kormány javaslata szerint a szolidaritási adó alapjából levonható lesz a kutatásokra és fejlesztésekre fordított összeg. A kormány becslései szerint ez a kedvezmény a szolidaritási adóból jövőre várt, éves szinten 170 milliárd forintnyi bevételnek alig 3 százalékát érinti.

A kutatás-fejlesztés és beruházások viszont új munkahelyeket jelentenek, azok pedig többletbevételt adókból és járulékokból.

Jegyzet 24. oldal-->