Hogyan tovább? - MNB-elemzés a konvergenciafolyamatokról

Reális helyzetértékelésen alapuló fiskális kiigazítási terv

A költségvetés egyenlege az előző jelentés óta eltelt időszakban tovább romlott. Az államháztartási hiány 2006-ban várhatóan 10 százalék körül alakul. Az államadósság mértéke 2005-ben átlépte a GDP 60%-át, és 2008-ig várhatóan növekvő tendenciát fog mutatni.

Az előző évben végzett értékelésünkhöz képest számottevő változás azonban, hogy a jelenleg érvényes konvergenciaprogram a költségvetési pálya tekintetében reális helyzetértékelésen és egy konkrét  intézkedésekkel alátámasztott – bár megvalósíthatósági kockázatokkal övezett – kiigazítási terven alapul.

Határozatlan időre elhalasztott eurobevezetés

Az új EU-tagországok közül Magyarországon a legmagasabb a 10 éves állampapírhozam, amiben a költségvetési és külső egyensúlyi problémák miatt magas kockázati prémium tükröződik.

A forint árfolyamában az év során jelentős ingadozás mutatkozott, amely egy esetleges ERM-II tagság esetén már komoly feszültségnek minősült volna. Az euro bevezetésének korábbi, 2010-es céldátumát a kormány feladta, új céldátum nem került kijelölésre, de az euro bevezetés feltételeinek teljesítése az új konvergenciaprogram alapján továbbra is prioritás.

Kitolódó euro-bevezetési dátumok a régióban is

Ami az újonnan csatlakozott országok konvergenciáját illeti, az elmúlt év során sem a balti országok az infláció terén, sem a visegrádi országok a költségvetési folyamatok tekintetében nem kerültek közelebb a megfelelő referenciaértékekhez. Előbbiekkel összhangban az új tagállamok többségében a tervezett euro-bevezetési dátumok bizonytalanná váltak, illetve kitolódtak.

Szlovéniában 2007-től euro

2006 során Szlovénia 2007-es euro-bevezetési kérelmét az európai partnerek elfogadták, a litván kérelmet viszont az inflációs referenciaérték minimális mértékű túllépése és az alacsony infláció fenntarthatóságával kapcsolatos kétségek miatt elutasították.

Szlovákia az ERM-IIben

Szlovákia 2005. novemberi ERM-II belépésével az újonnan csatlakozott országok közül már csak Csehország, Lengyelország és Magyarország nem tagja az ERM-II-nek.

A reálkonvergencia kilátásai a munkaerő, a tőke és a termelékenység bővülésétől függenek Jelentésünkben külön fejezetben foglalkozunk a fejlett Európához való reálgazdasági felzárkózás kilátásaival. A magyarországi egy főre eső jövedelem az EU-15 átlagának kevesebb, mint 60%-a, amivel az újonnan csatlakozott országok középmezőnyéhez tartozunk. A felzárkózáshoz évtizedekre lesz még szükség. A reálkonvergencia sebességét a termelési tényezők, azaz a munkaerő és a tőke bővülése, valamint a termelékenység növekedése (fejlett technológiák átvétele) határozzák meg.

A várhatóan növekvő aktivitásból csak rugalmas munkapiac esetén lehet foglalkoztatásbővülés és növekedési többlet Magyarországon a munkaerő bővülése szempontjából jelentős tartalékok vannak, mivel az aktivitási és a foglalkoztatási ráta az EUban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ez részben a rendszerváltáskori munkaerőpiaci sokk és az azt kezelni próbáló foglalkoztatáspolitikai lépések (széles körű korai- és rokkantnyugdíjazás) hagyatéka.

Az érintett inaktív csoportok fokozatosan kikerülnek a munkaképes korból, így a demográfia folyamatok középtávon támogatják a munkakínálat növekedését. Emellett több társadalmi csoport esetében az ösztönzők átalakításával aktívan is növelhető a munkakínálat, ahogy azt néhány múltbeli intézkedés aktivitásra gyakorolt pozitív hatása már bizonyította. Hogy a várhatóan növekvő munkakínálatból hosszabb távon foglalkoztatás (és növekedés) lesz-e vagy – néhány kontinentális európai országhoz hasonlóan – tartósan magas munkanélküliség, az a munkaerőpiac rugalmasságától függ. A magyar munkaerőpiac sok dimenzióban rugalmasabb, mint a kontinentális európai országok munkaerőpiacai, néhány fontos dimenzióban (pl. a munkát terhelő adók mértéke) azonban elmarad azoktól. A 2004 óta az aktivitással  párhuzamosan növekvő munkanélküliség a munkaerőpiac rugalmasságát illetően figyelmeztető jel.

Szolid ütemű tőkebővülés, kockázatok a vállalati beruházások esetében a nemzetgazdasági beruházási ráta Magyarországon hosszabb ideje stabilan magasabb szinten van, mint a fejlett Európában. A különbség azonban nem túl nagy, így látványos felzárkózást nem, legfeljebb szolid növekedési többletet eredményezhet. Ráadásul a teljes beruházáson belül a növekedésben kiemelt szerepet játszó vállalati beruházások 2001 óta GDP-arányosan visszaestek. Ennek valószínűleg ciklikus, az európai konjunktúra visszaesésével összefüggő okai lehettek. Az európai konjunktúra jelenleg élénkül. Ha ezt a vállalati beruházások az elkövetkező években sem követik, az már komolyabb versenyképességi problémák meglétére utalhat, amelyek lassíthatják a tőkebővülést és a felzárkózást. A 2008-tól nagyobb volumenben rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források nem feltétlenül járnak az állami beruházási ráta emelkedésével, legalábbis amíg a hiánycsökkentés az elsődleges cél.

A termelékenység növekedés továbbra is a felzárkózás domináns forrása, de a jövőben valószínűleg kisebb hozzájárulással Az elmúlt évtizedben a magyar növekedésben a legfontosabb szerepet a munka- és tőkebővülés által meg nem magyarázott, általában a termelékenység bővülésével összefüggésbe hozható rész játszotta.

Makroadatok alapján a termelékenység növekedése (technológiai fejlődés) stabilan 2 százalékponttal járult hozzá a potenciális növekedési ütemhez. Mikroszintű, és a versenyképességben kulcsfontosságú feldolgozóiparra vonatkozó vizsgálatok szerint azonban a termelékenység növekedése a ’90-es évek közepén volt igazán magas, majd jelentősen visszaesett. A makroszintű termelékenység növekedésében 2002 óta a munkaerőnek a magasabb termelékenységű ágazatok irányába történő átrendeződése is szerepet játszott. Az ebből származó növekedési többletnek azonban adott gazdaságszerkezeti specializáció mellett hosszabb távon van egy természetes határa. A termelékenység növekedése a jövőben továbbra is a felzárkózás legfontosabb tényezője lesz, azonban az elmúlt évtizedben tapasztaltnál valószínűleg kisebb lesz a hozzájárulása.

Külföldi tapasztalatok 

Az EU-alapoktól csak szerény növekedési hatás várható Megvizsgáltuk az elkövetkező időszakban nagyobb volumenben rendelkezésre álló EU-fejlesztési források felzárkózásra gyakorolt várható hatását. Az áttekintett külföldi tapasztalatokat összefoglaló irodalom nem egységes az uniós alapok hatásának megítélésében. A legtöbb ökonometriai tanulmány alapján a strukturális és kohéziós alapok hatása, szemben az Európai Bizottság, illetve a hazai közvélemény várakozásaival, meglehetősen szerény lesz a növekedés és a felzárkózás szempontjából.

A tényleges növekedési hatás elsősorban a gazdaságpolitika függvénye
A külföldi tapasztalatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a tényleges növekedési hatások erőteljesen függenek a fogadó ország gazdaságpolitikájától. A strukturális és kohéziós alapoktól várható potenciális növekedési többlettől elsősorban bizonyos gazdaságpolitikai hibák miatt maradt el a tényleges növekedési hatás.

A tapasztalatok szerint ilyen hiba lehet a makrogazdasági stabilitást nem kellően támogató költségvetési és monetáris politika, a támogatásokat meggondolatlanul elaprózó vagy éppen rosszul koncentráló, a gazdaság természetes, piaci fejlődési irányával szembe menő fejlesztési stratégia, illetve az alacsony hatékonyságán nem javító állami bürokrácia. (MNB)

A teljes ELEMZÉS ITT érhető el