BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megmérkőznek a városok és a régiók

Ma már nem csak takarékossági okai vannak annak, hogy a befektetők közép- és kelet-európai országokban kívánnak letelepedni, egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi tényezők is a telephely megválasztásánál. Erre a Cushman & Wakefield és a KPMG felmérése is felhívja a figyelmet.

A European Cities Monitor tanulmányában az ingatlanszolgáltató Cushman & Wakefield cég 507 európai vállalatot kérdezett meg arról, milyen szempontok szerint választ telephelyet. A munkaerő költségét, illetve az irodakínálat ár-teljesítmény arányát a megkérdezettek mindössze 36, illetve 29 százaléka jelölte meg fontos szempontként. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a válaszadók kétharmadánál a piacok, ügyfelek és fogyasztók könnyű elérhetősége, 59 százalék a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását, 55 százalék a nemzeti és nemzetközi közlekedési hálózat fejlettségét, 50 százalék a telekommunikációs infrastruktúra minőségét nevezte meg legfőbb szempontként. A megkérdezettek 19 százaléka tulajdonít jelentőséget alkalmazottai életszínvonalának.


A jó közérzet is számít

A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló vállalat tanulmánya szerint azokat a cégeket, amelyek magasabb színvonalú, így pénzügyileg és szaktudásban is igényesebb tevékenységet kívánnak folytatni a kiszemelt térségben, nem kizárólag az adókulcsok és más költségtényezők befolyásolják. Nem minden a költséghatékonyság, főleg ha ezáltal hátrányok alakulnak ki az infrastruktúrában, a jogi szabályozás biztonságában, vagy éppen a gyakran alábecsült banki tranzakciós költségekben – olvasható a „Kelet-Németország, a közvetlen befektetések helyszíne: összehasonlítás más kiválasztott európai nagyvárosokkal” című tanulmányban, amelynek elkészítésekor tíz-tíz keletnémet, illetve kelet-közép-európai várost vizsgáltak meg. Ám amíg a költségtényezőket viszonylag könynyen össze lehet hasonlítani, addig a minőségi tényezők „mérése” nem egyszerű feladat.


Szükséges a modern infrastruktúra

A meglévő infrastruktúra, a közlekedési hálózat minősége nemcsak a termelő vállalatok számára fontos, amelyek nagy mennyiségű árut szállítanak, hanem a szállítók és a vásárlók idő- és pénzbeli ráfordításai szempontjából sem elhanyagolható. A jó közlekedési infrastruktúra elengedhetetlen részei az autópályák, a vasútvonalak, a repülőterek, a hajózási útvonalak és a kikötők. A KPMG által megvizsgált keletnémet városok körüli autópályák sűrűsége mintegy háromszorosa a közép- és kelet-európai városok körüliekének, ezért az utóbbiakon jóval gyakrabban alakulnak ki forgalmi dugók. Viszont jónak értékeli a tanulmány, hogy több közép- és kelet-európai város földrajzi fekvése révén más logisztikai előnyöket is kínál. Riga, Tallinn és Gdansk tengeri kikötőiben újabb és újabb logisztikai központok alakulnak ki, Budapest és Pozsony a dunai hajózásban kínál lehetőségeket.

A telekommunikációs infrastruktúrát tekintve is van némi lemaradásuk a kelet-közép-európai országoknak. Például az internetellátottság még sok helyen a nyugat-európai színvonal alatt áll. Az éves internetcsatlakozási díjak tekintetében a KPMG Észt- és Lettországot találja versenyképesnek.


Béreljünk vagy építsünk?

A vállalatoknak modern irodákra és üzemcsarnokokra van szükségük. Azon cégeknél, amelyek olyan tevékenységet folytatnak, mint az IT vagy a számlafeldolgozás, személyügyek, nem igazán merül fel, hogy maguk építkezzenek. Ha megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre irodai kapacitás, a letelepedés beruházási oldalról gyorsan végrehajtható. Ha nagy az irodai kínálat, az kedvezőbb árakat vagy rugalmasabb ingatlanválasztékot eredményezhet.

Az irodai kínálat ár-érték arányát vizsgálva Varsó szerepelt a legjobban a vizsgált városok között a Cushman & Wakefield felmérésében, majd a rangsorban Bukarest, Lisszabon, Prága, Barcelona és Budapest következik. A rendelkezésre álló irodai felületek mennyiségét illetően Varsó szintén az első tízben végzett, míg Prága és Budapest csak a középmezőnybe jutott.


A szakképzett munkaerő kiemelt fontosságú

Azok a vállalatok, amelyek a telephely és a munkaerő kiválasztásánál csak a költséghatékonyságra, vagyis alacsony bérköltségre törekednek, nem biztos, hogy továbbra is a kelet-közép-európai országok mellett döntenek. Viszont ez a régió vonzó az olyan cégek számára, amelyek minőségi szolgáltatásokat kívánnak nyújtani. Ezek esetében fontos mérlegelési szempont, hogy a rendelkezésre álló munkaerő képzettségi szintje igen magas. Az Eurostat 2005-ös adataiból látható, hogy például Észtországban a munkavállalók több mint egyharmadának felsőfokú végzettsége van, és csak némi lemaradással következik a Közép-Magyarország régió (Budapest és környéke), valamint Litvánia, illetve Szlovákiában Pozsony környéke (mind 29 százalékot ért el). A KPMG felmérésében Tallinn a tíz keletnémet és a tíz kelet-közép-európai város vizsgálata során a negyedik lett, hiszen a munkavállalók mintegy 40 százalékának van valamilyen felsőfokú műszaki vagy egyéb tudományos végzettsége. Pozsony 33 százalékos eredményt ért el, ezért a kutatás-fejlesztési tevékenység szempontjából komoly versenytárs lehet. Főleg, hogy az erre fordított kiadások ott nagyobbak, mint a régió többi országában. Sőt az egy foglalkoztatottra eső három százalékos kutatás-fejlesztési hányaddal az összes vizsgált keletnémet várost is túlszárnyalja. A kutatásban foglalkoztatottak magas aránya megkönnyíti a hálózatok kiépítését, ez viszont a vállalatok innovációs képességét és tudásbeli fejlődését növeli. Varsó és Brno az 1,5, illetve 1,3 százalékos kutatás-fejlesztési foglalkoztatási aránnyal szintén a kelet-közép-európai városok átlaga (1,13 százalék) fölött áll.


Az életszínvonal jelentősége

Végül, de nem utolsósorban nem elhanyagolható szempont az életszínvonal minősége sem. Ez a tényező akár költségszempontból is fontos lehet, hiszen olcsóbban alkalmazhatók a nemzetközi kollégák, illetve nem kell különböző kompenzációs csomagokat kidolgozni az alacsony életszínvonalú régió támogatására. Az életszínvonal minőségét azonban minden ember másként ítéli meg. Ha objektív összehasonlítást szeretnénk, akkor a napi megélhetésre, létfenntartásra fordított költségeket, vagy a kultúrára fordított kiadásokat kell megvizsgálni – véli a KPMG. Az egészségügyi ellátás, a tömegközlekedés fejlettsége vagy a bűnözés mértéke is kihat a jólétünkre. És folytathatnánk a sort. Egyvalami azonban világossá vált: ha mindezen szempontokat figyelembe vesszük a telephelyünk megválasztásánál, nem lesz könnyű dolgunk. De az is látható, hogy nem elegendő, ha csupán a költségeket tartjuk szem előtt. A régiók is felismerik ezt, és szeretnének helyzetbe kerülni: „Fall in love with Warsaw”, hangzik például az egyik hivatalos jelmondat, s így a telephelyválasztás még szívügyünkké is válhat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek