Ismét jönnek a kollektív béralkuk
A szlovák ellenzék és az ottani munkáltatók szervezete éles kritikával illette a háromoldalú érdekegyeztetés új mechanizmusáról szóló törvényt, amelyet a kormánykoalíció a múlt pénteken erőltetett keresztül a parlamenten. A jogszabállyal Robert Fico kormánya a „szociális dömping” megakadályozását célzó tavalyi választási ígéreteit kívánta valóra váltani.
A jogszabály fő jellemzőjének tartják, hogy azzal a koalíció visszaállította a kollektív bértárgyalásoknak az előző kabinet által megszüntetett rendszerét. Az eljárástól azok a nyugat-európai országok is szabadulni igyekeznek, ahol az adott érdekegyeztetési formának régi hagyományai vannak, mert ágazatok egészére irányoz elő bérezési normákat, függetlenül attól, hogy egy-egy cég egyetért-e a kollektív alkudozás elvével vagy az éppen elfogadott fizetésemelés mértékével, illetve a jövedelmezőség oldaláról egyáltalán van-e fedezet a szóban forgó összegre.
Az előző kormány szociális ügyekkel foglalkozó minisztere a parlamenti vitában arra figyelmeztetett, hogy a szakszervezetek által kikényszeríthető univerzális tarifák révén nem lehet áthidalni az egyes régiók közötti különbségeket, ezért a törvény elbocsátásokhoz és az elmaradott térségek fokozódó leszakadásához fog vezetni. A vállalkozói szervezet képviselői és pénzügyi elemzők felhívják a figyelmet, hogy az új törvény a vezető ipari államokban tapasztalható – a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó – reformokkal ellentétes irányba mutat. A Reuters arra emlékeztet, hogy Szlovákia elveszítheti a kedvenc befektetési célpontként élvezett státusát, amelyre az alacsony adók, a közép-európai központi fekvés és az alacsony bérek nyomán tett szert.
Az új érdekegyeztetési mechanizmus csúcsán a Gazdasági és Szociális Partnerségi Tanács néven létrehozott intézmény áll, amelybe a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek hét-hét főt delegálnak. Az április 1-jétől alkalmazandó jogszabály azt is megszabja, hogy az államot mely hivatalnokai fogják képviselni. VG
