KGB-s lesz a következő elnök is

Utódlás. Az orosz választópolgárok közel 40 százaléka arra fog szavazni a jövő évi elnökválasztáson, akit Vlagyimir Putyin államfő ajánl neki – derül ki a legfrissebb felmérésekből. Szergej Ivanov és Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, valamint Vlagyimir Jakunyin, az állami vasúttársaság elnöke számít a leginkább esélyesnek Putyin utódlására. Ami mindhármukban közös Putyinnal: erősek pétervári és KGB-s kötődéseik, valamint a gazdaság központi ellenőrzésének elkötelezett hívei. Emellett még az sem teljesen kizárható, hogy a mostani elnök harmadszorra is ringbe száll, jóllehet a hatályos orosz alkotmány értelmében ez nem lenne lehetséges.

A három nem hivatalos utódjelölt közötti szereposztás már kiforrottnak tűnik. A múlt héten védelmi miniszterből első miniszterelnök-helyettessé előléptetett Ivanov jeleníti meg a tetterős, jó fellépésű politikust. Ivanov Londonban ténykedett KGB-hírszerzőként abban az időben, amikor Putyin hasonló beosztást töltött be Drezdában. Putyin 1998-ban a KGB utódjának számító FSZB vezetőhelyettesévé tette meg, 2000-től pedig a védelmi tárca élére helyezte egykori bajtársát. Ivanov az egyik fő szorgalmazója az orosz fegyvergyártás egységes állami ellenőrzés alá vonásának, emellett a szintén állami Rosznyefty olajvállalat lobbiemberének számít. Esélyeit két ügy ronthatja. Fiának halálos gázolási ügyét eltussoltatta, valamint az orosz hadsereg újoncait érő súlyos atrocitásoktól hangos jelenleg a moszkvai média, és ez rossz fényben tünteti fel az egykori hadügyminisztert.

A 2005-ben első miniszterelnök-helyettessé kinevezett Medvegyev egyúttal a Gazprom felügyelőbizottságának elnöke is, korábban pedig Putyin hivatalát vezette a Kremlben. A Gazpromnál betöltött pozíciója meghatározza helyét a „Kreml-klánok” versengésében, elsősorban az Ivanov mögött áló csoporttal szemben. A kissé esetlen fellépésű Medvegyevnek egy év alatt sikerült a 80.-ról – Putyin elnök és az énekesnő Alla Pugacsova mögé – a harmadik helyre előretörnie a legnépszerűbb oroszok listáján. Ez elsősorban Medvegyev hálás feladatának, közel 14 milliárd dollárnyi állami támogatás vidéki szétosztásának köszönhető – mutat rá a Handelsblatt.

Az egykor az ENSZ-nél „kágébéskedő” Jakunyin mellett többek között az szól, hogy a Gazprom–Rosznyefty játszmában „pártsemlegesnek” számít. Így elnöksége alatt Putyinnak alkalma nyílhatna mondjuk a Gazprom elnöki székéből tető alá hozni egy fúziót a gázóriás és a Rosznyefty között. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a Putyin dácsaszomszédjaként minden vetélytársásnál gyakrabban találkozik a döntő szót kimondó államfővel. VG