Klímatőzsde áll fel Pekingben

Klímatőzsdét állítana fel az ENSZ Pekingben a kínai kormány támogatásával. A börze az első ilyen létesítmény lenne Ázsiában, és komoly vetélytárssá válhat a hasonló jellegű amerikai és európai (magánkézben lévő) intézmények számára. A tervek szerint a tőzsde még az idén megkezdi működését.

A pekingi klímatőzsdén nemcsak a szokásos szén-dioxid-kibocsátási mennyiségekkel és egyéb üvegházhatású gázok emissziójával lehet majd kereskedni, hanem az ENSZ 2000-ben elfogadott, úgynevezett millenniumi fejlesztési céljaiba való, egységekre lebontott, standardizált beruházásokkal is. A millenniumi fejlesztési célok között olyanok szerepelnek, mint a rendkívüli szegénységben (napi 1 dolláros jövedelemnél kisebb összegből) élők számának megfelezése vagy az általános iskolai oktatásban való részvétel egyetemessé tétele 2015-re. Egyelőre nem világos, pontosan miként és mivel lehet majd kereskedni ezeknek a céloknak az érdekében.

Kína más intézkedésekkel is igyekszik olyan képet mutatni magáról, hogy rádöbbent az üvegházhatású gázok kibocsátása korlátozásának fontosságára a potenciálisan katasztrofális következményekkel fenyegető globális felmelegedés miatt. Az 1,3 milliárd lakosú országban programot fogadtak el a szén szerepének csökkentésére az energia-előállításban. Érvényben van egy energiahatékonyság-növelő célkitűzés is, amely szerint 2010-re az egységnyi GDP előállításához szükséges CO2-kibocsátást 20 százalékkal kell csökkenteni.

Külföldi szakértők szerint ez utóbbi szinte megvalósíthatatlan. Pedig a szédületes tempójú (évi 10 százalék körüli) GDP-bővülés mellett ez édeskevés lenne az aggregát kínai emisszió viszszafogásához. Peking azonban azzal érvel, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem nem egyszerűen környezetvédelmi kérdés, hanem elsősorban fejlődési ügy. Szerinte a fejlett országoknak kell a terhek zömét viselniük az üvegházgáz-emisszió korlátozásában, mert a fejlődőket nem lehet visszafogni a felzárkózásban.

A fejlett államok érvrendszere értelmében viszont a legnagyobb kibocsátók együttműködése nélkül nem lehetséges az emisszió rohamos növekedésének a megfékezése, márpedig Kína és India az utóbbiak közé tartozik. A vita várhatóan egyre éleződik a következő években, amikor napirendre kerül, milyen új célkitűzésekkel váltsák fel a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv 2012-ben lejáró első szakaszát. VG

Egy főre jutó GDP-je azonban Ukrajna szintjén áll

2009-re a világ 2. legnagyobb CO2-kibocsátója lesz

Egy főre jutó CO2-kibocsátása azonban Mongólia szintjén áll

Egy főre jutó GDP-je azonban Ukrajna szintjén áll

2009-re a világ 2. legnagyobb CO2-kibocsátója lesz

Egy főre jutó CO2-kibocsátása azonban Mongólia szintjén áll-->