
Amit a nyugati szomszédunk már rég a kukába dobott az okozott károk miatt, azt a Tisza Párt bevezetné
Miközben több nyugat-európai ország az elmúlt években felhagyott a vagyonadóval, Magyarországon ismét napirendre került az adónem bevezetése. A Tisza Párt által felvetett elképzelés Szalai Piroska szerint nem elszigetelt intézkedés lenne, hanem egy klasszikus baloldali megszorítócsomag része, amelynek terheit végső soron nem a „szupergazdagok”, hanem a középosztály és a vállalkozások viselnék.

A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják: a vagyonadó politikailag jól kommunikálható, gazdaságilag viszont kockázatos eszköz, amely több országban is visszafogta a növekedést és rontotta a versenyképességet.
Nyugaton már kipróbálták és elvetették, a Tisza mégis erőltetné
Szalai Piroska elemzése szerint Németország, Svédország és Ausztria példája is azt mutatja, hogy a vagyonadó hosszabb távon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az érintett országokban az adónem bevezetése után alacsony bevétel, magas adminisztrációs költség és tőkeelvándorlás jelentkezett, ezért végül kivezették vagy érdemben átalakították.
A tapasztalatok szerint a vagyonadó nemcsak a legfelső jövedelmi rétegeket érinti: az ingatlanvagyonnal, családi vállalkozással rendelkező középosztály is könnyen az adó hatálya alá kerül. Nyugat-Európában éppen ezért jutottak arra a következtetésre, hogy a gazdasági károk meghaladják a fiskális előnyöket.
Miért megszorítás a vagyonadó?
A Tisza Párt javaslata Szalai Piroska szerint nem egyszeri igazságossági lépés, hanem egy szélesebb, baloldali megszorítócsomag része lehet. A vagyonadó ugyanis olyan vagyonelemeket is terhel, amelyek nem termelnek azonnali jövedelmet, így az adó megfizetése sok esetben likviditási problémákat okoz.
Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, valamint a többgenerációs családi cégekre, ahol a vagyon jelentős része eszközökben, nem pedig készpénzben jelenik meg. Egy ilyen adó beruházások elhalasztásához, kényszerértékesítésekhez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet.
Miniszterelnöki főtanácsadó: 2010 előtti gazdasági káosz következhet, ha a Tisza-adó életbe lép
A miniszterelnöki főtanácsadó interjúban hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozások támogatottsága hazánkban teljesen átlagos. Ha még el kívánnak vonni ebből a támogatásból is a tiszások, akkor versenyhátrányt kellene elszenvednie a magyar gazdaságnak az unió többi országához viszonyítva, ahol sokkal nagyobb a vállalkozások támogatásai.
Gazdasági kockázatok magyar szemszögből
Magyarország nyitott gazdaságként különösen érzékeny a tőke mozgására. Szalai Piroska szerint egy vagyonadóra épülő megszorítócsomag rontaná az ország befektetői megítélését, miközben a mobil vagyon könnyen más országokba áramolhatna.
A vita így túlmutat az adótechnikán: arról szól, hogy növekedés- vagy megszorítás-központú pályán képzeli el a jövőt a magyar gazdaságpolitika. A nyugat-európai példák alapján sokan úgy látják, hogy a vagyonadó nem megoldás, hanem egy már kipróbált és elvetett gazdaságpolitikai zsákutca.




