Mindenkit meglepett a német kancellár, területet veszíthet Csehország: figyelmeztették Putyint, nem menjen Budapestre – a legolvasottabb októberi közéleti cikkek

Igencsak pezsgett az élet októberben a hazai és a nemzetközi közéletben egyaránt. Az orosz–ukrán háború lezárását szorgalmazó tárgyalások újabb szintre léptek, és mindenkit az foglalkoztatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Oroszország elnöke valóban találkozik-e Budapesten, és ha igen, mikor. Csehországban parlamenti választást tartottak a hónap elején. A legtöbb olvasót mégis a német kancellár kissé váratlan kijelentése vonzotta.

Meglepetés: a német kancellár megmondta, melyik országot akarja felvenni az EU-ba – Merz nem Ukrajnáról beszélt, de vannak feltételei

Támogatásáról biztosította Törökország európai uniós csatlakozási törekvéseit Friedrich Merz német kancellár Ankarában tett látogatásán, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ország még nem teljesítette az uniós integráció minden feltételét. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeit rögzítő, úgynevezett koppenhágai kritériumokat felemlítve Merz kijelentette, hogy „Törökországban olyan döntések születtek, amelyek még nem felelnek meg a jogállamiság és a demokrácia követelményeinek, ahogyan azokat mi, európaiak értelmezzük”. Mint mondta, erről a felek párbeszédet folytatnak.

„Személyesen, de a német kormány is az Európai Unió szoros partnereként tekint Törökországra. Szeretnénk folytatni útja kiegyengetését az EU-ba” – mondta a kancellár Recep Tayyip Erdogan török elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Merz különösen a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta, ideértve a logisztikai ágazatot is. „Németekként, illetve európaiakként ki kell építenünk stratégiai partnerségeinket. És ebben nem kerülhetünk meg egy jó és elmélyített partnerséget Törökországgal” – hangoztatta.

Budapesti békecsúcs: itt a cáfolhatatlan, 100 ezer tonnás bizonyíték, hogy hamarosan megrendezik

Október 21-én a kora délutáni órákban megérkezett Splitbe az amerikai haditengerészet egyik ékköve, a 337 méter hosszú és 79 méter széles Gerald R. Ford anyahajó. A zágrábi amerikai nagykövetség szerint a hajó egy előre tervezett NATO-gyakorlat miatt futott be az Adriára, horvát szakértők viszont úgy vélik, hogy a látogatás apropója a budapesti békecsúcs. 

Az amerikaiak erőt demonstráltak, igyekeztek túlbiztosítani a találkozót. Nem ez volt az első alkalom, hogy az anyahajó Splitben járt, legutóbb 2023 nyarán négy napot töltött a város előtti vizeken. A szakértők arra számítottak, hogy a hajó Donald Trump és Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozójáig biztosan a környéken marad. Azonban, mivel a budapesti békecsúcsot nem tartották meg, hanem határozatlan időre elnapolták, a hajó elhagyta az Adriát.

Ausztria döntött: eltörli az autópálya-matricát, de még utoljára jól megdrágítja – ez lép a helyébe

Ausztria 2027-től teljesen megszünteti a hagyományos, szélvédőre ragasztható autópálya-matricát, kizárólag a jármű rendszámához kötött, digitális matricát vezet be az autópályák és gyorsforgalmi utak használatához. Az utolsó hagyományos cédulákat 2025. november végéig árusítják, amelyek 2027. január 31-ig lesznek érvényesek.

A digitális matricát továbbra is meg lehet majd vásárolni a megszokott helyeken, például trafikokban, benzinkutakon és matricaközpontokban, illetve online az osztrák autópálya-üzemeltető, az Asfinag felületén. Vásárlás után a digitális matrica azonnal érvénybe lép a fizikai értékesítési pontokon.

Ausztria a lépéssel követi a szomszédos országok, Szlovénia, Szlovákia, Csehország vagy Magyarország példáját. A váltás abból a szempontból nem meglepő, hogy a vignetták 75 százalékát online értékesítik. Egyébként az éves autópálya-matrica ára is emelkedik 2026-tól, 106,8 euróra, ami mintegy 3 százalékos áremelkedést jelent.

Alig győzött Babis, Lengyelország máris ráront: a Tusk-kormány területeket követel, kisebb lehet Csehország

368 hektár – ez Csehország területi adóssága Lengyelországgal szemben, amely egy több mint hat évtizedes megállapodásból ered. A lengyel hatóságok a tárgyalások újraindítását tervezik ebben az ügyben, idézte a Fakt weblapot a Business Insider.

Lengyelország jelenlegi területe közel 314 ezer négyzetkilométer, de ez nagyobb is lehetne, ha Csehország visszaadná a szóban forgó határ menti területeket. Ez 368 hektárnyi földterületet érint, amelyet az 1950-es években Csehszlovákiának adtak át az úgynevezett határátrendezés részeként. 1958-ban a Lengyel Népköztársaság és Csehszlovákia hatóságai megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország 1205 hektár földet adott át Csehországnak, cserébe 837 hektárt kapott. A különbözet ​​– 368 hektár – az úgynevezett területi adósság tárgya lett, amely a mai napig rendezetlen.

Hírhedt kém figyelmeztette Putyint: ne repüljön Budapestre, merénylet készül ellene – másik várost javasol a békecsúcsra

A világpolitika színpadán ritkán lehet látni olyan feszültséget, mint ami a tervezett budapesti békecsúcsot októberben övezte. Vlagyimir Putyin orosz elnököt egykori KGB-s kollégája, Andrej Bezrukov figyelmeztette, azt állítva, hogy a brit titkosszolgálat merényletet tervezhet ellene. A veterán szerint ugyanis a brit kormány abban bízik, hogy Putyin eltűnése a világpolitikában akár Oroszország felbomlását is eredményezhetné.

Bezrukov egy bukott orosz kém, aki egykoron az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedett, és miután 2010-ben fennakadt az FBI-nál, egy csereprogramnak köszönhetően térhetett vissza Oroszországba. Semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy az orosz elnök ellen a brit szolgálatok valóban merényletre készülnének, azonban a Rosszija 1 orosz televíziós csatornának arról beszélt, hogy figyelmeztette Putyint, „ne menj Budapestre”. Egyúttal azt is javasolta, hogy tegye át a találkozót Dubajba. Szerinte mindezt „nagyon-nagyon komoly” aggályok indokolják. Végül egyelőre sem Budapesten, sem Dubajban nem találkozott Trump és Putyin.