Ázsiára lőne Kanada az Alberta tartományi kőolajjal, megunták az amerikai exportkitettséget
Az ottawai kormány egy új kőolajvezeték megépítését mérlegeli négy évvel azután, hogy egy korábban tervezett projektet környezetvédelmi és emberi jogi aggályok miatt leállítottak. A mostani kezdeményezés célpontja elsősorban az olajban gazdag Alberta tartomány áll, ahonnan az ázsiai piacokra jutna el a nyersanyag, miközben környezetvédők és őslakos közösségek attól tartanak, hogy a beruházás súlyos következményekkel járhat a természeti környezetre és a helyi lakosságra nézve – számol be az Origo.
Ázsiába kerülhet a jövőben Alberta kőolaja – vagy annak egy része
A tervek jelentős irányváltást jeleznek Kanada eddigi energiapolitikájában, amely az elmúlt években egyre inkább a dekarbonizációra és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére összpontosított. Most viszont új irányba állhat a hatalmas ország ebben a kérdésben. Az Origo felidézi, hogy novemberben Mark Carney miniszterelnök keretmegállapodást írt alá, amely kormányzati oldalról lényegében zöld jelzést adott egy új, nagy jelentőségű olajvezeték megépítésének. A tervezett infrastruktúra az albertai olajhomokból (szénhidrogénekkel telített homokkő) kitermelt nyersolajat juttatná el új exportpiacokra, elsősorban Ázsiába, miközben a tartomány olajipara bizonyos környezetvédelmi előírások alól is mentességet kapna.
A lépés része annak a stratégiának, amelynek célja, hogy mérsékelje Kanada kőolaj-kereskedelmi függőségét az Egyesült Államoktól. Carney szerint az amerikai vámintézkedések sebezhetőbbé tették az országot, ezért a kormány azt tűzte ki célul, hogy a következő tíz évben megduplázza a nem amerikai irányú exportot.
Jelenleg az Egyesült Államok vásárolja fel a kanadai nyersolaj több mint 90 százalékát.
Az amerikai energiaügynökség adatai szerint a kanadai energiaimport értéke 2024-ben 121 milliárd dollárt ért el, mennyiségben átlagosan naponta 4,1 millió hordónyit (az Egyesült Államok Kanadába irányuló kivitele csak 360 ezer hordó volt átlagosan naponta). A kanadai döntés kapcsán említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök idén tavasszal a kanadai importra 10 százalékos importvámot vetett ki, ami az energiatermékekre is vonatkozik, de a kanadai kőolajimport jelentős része kívül esik ennek hatályán egy korábban kötött, Mexikót is érintő keretegyezmény miatt.
A leendő kanadai, óriási olajipari infrastruktúra áttételes jelentősége okán nem pusztán az ázsiai piacokhoz való hozzáférést könnyítené meg Kanada számára (Ázsia egy része szakításban van az orosz olajjal, ezeknek a piacoknak értékes lehetőséget jelenthet majd a kanadai kőolaj vásárlása), hanem akár évtizedekre is meghatározhat bizonyos gazdaságfejlesztési irányokat. Az sem meglepő, hogy a projekt megvalósítása éles vitákat váltott ki.
Kanada üvegházhatású kibocsátásának ugyanis közel egyharmada az olaj- és gáziparból származik, ezen belül az olajhomok-kitermelés különösen nagy szennyezéssel jár
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
