Ázsiára lőne Kanada az Alberta tartományi kőolajjal, megunták az amerikai exportkitettséget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ottawai kormány egy új kőolajvezeték megépítését mérlegeli négy évvel azután, hogy egy korábban tervezett projektet környezetvédelmi és emberi jogi aggályok miatt leállítottak. A mostani kezdeményezés célpontja elsősorban az olajban gazdag Alberta tartomány áll, ahonnan az ázsiai piacokra jutna el a nyersanyag, miközben környezetvédők és őslakos közösségek attól tartanak, hogy a beruházás súlyos következményekkel járhat a természeti környezetre és a helyi lakosságra nézve – számol be az Origo.
Ázsiába kerülhet a jövőben Alberta kőolaja – vagy annak egy része
A tervek jelentős irányváltást jeleznek Kanada eddigi energiapolitikájában, amely az elmúlt években egyre inkább a dekarbonizációra és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére összpontosított. Most viszont új irányba állhat a hatalmas ország ebben a kérdésben. Az Origo felidézi, hogy novemberben Mark Carney miniszterelnök keretmegállapodást írt alá, amely kormányzati oldalról lényegében zöld jelzést adott egy új, nagy jelentőségű olajvezeték megépítésének. A tervezett infrastruktúra az albertai olajhomokból (szénhidrogénekkel telített homokkő) kitermelt nyersolajat juttatná el új exportpiacokra, elsősorban Ázsiába, miközben a tartomány olajipara bizonyos környezetvédelmi előírások alól is mentességet kapna.
A lépés része annak a stratégiának, amelynek célja, hogy mérsékelje Kanada kőolaj-kereskedelmi függőségét az Egyesült Államoktól. Carney szerint az amerikai vámintézkedések sebezhetőbbé tették az országot, ezért a kormány azt tűzte ki célul, hogy a következő tíz évben megduplázza a nem amerikai irányú exportot.
Jelenleg az Egyesült Államok vásárolja fel a kanadai nyersolaj több mint 90 százalékát.
Az amerikai energiaügynökség adatai szerint a kanadai energiaimport értéke 2024-ben 121 milliárd dollárt ért el, mennyiségben átlagosan naponta 4,1 millió hordónyit (az Egyesült Államok Kanadába irányuló kivitele csak 360 ezer hordó volt átlagosan naponta). A kanadai döntés kapcsán említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök idén tavasszal a kanadai importra 10 százalékos importvámot vetett ki, ami az energiatermékekre is vonatkozik, de a kanadai kőolajimport jelentős része kívül esik ennek hatályán egy korábban kötött, Mexikót is érintő keretegyezmény miatt.
A leendő kanadai, óriási olajipari infrastruktúra áttételes jelentősége okán nem pusztán az ázsiai piacokhoz való hozzáférést könnyítené meg Kanada számára (Ázsia egy része szakításban van az orosz olajjal, ezeknek a piacoknak értékes lehetőséget jelenthet majd a kanadai kőolaj vásárlása), hanem akár évtizedekre is meghatározhat bizonyos gazdaságfejlesztési irányokat. Az sem meglepő, hogy a projekt megvalósítása éles vitákat váltott ki.
Kanada üvegházhatású kibocsátásának ugyanis közel egyharmada az olaj- és gáziparból származik, ezen belül az olajhomok-kitermelés különösen nagy szennyezéssel jár
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
